Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A viszonylag kedvező, csapadékmentes februári időjárás és az anyagi problémák ellenére többé-kevésbé folyamatos védekezés hatására jelentősen csökkent az ár- és belvízzel borított területek nagysága. De még így is több százezer hektár esik ki a termelésből - csak a tavalyi ár- és belvízkárok 120-150 milliárd forintra tehetőek -, és egyelőre bizonytalan, hogy a hétvégi havazás olvadása után mekkora területen jön majd vissza a vízborítás és mennyivel veti vissza a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) legutóbbi, február 21-i határszemléje szerint országosan még több mint 335,1 ezer hektárt borít belvíz, bár az év második hónapjában több mint 93 ezer hektárról húzódott vissza a nyílt vízborítás. Az árvíz borította területek nagysága közel 700 hektárral, 300 hektárra csökkent. A károsan átnedvesedett terület 116 ezer hektárral lett kevesebb a hónap végére. A vízproblémával leginkább sújtott megyék közé a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) felmérése szerint Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye tartozik, bár a megyéken belül is eléggé eltérő a vízborítottság mértéke.
A gazdák a földterületük vízmentesítését a lehetőségeikhez mérten végzik, ez azonban kevés az érdemi változáshoz. A MOSZ szerint az állam által a termelői hozzájárulás kiváltására biztosított 4,6 milliárd, illetve a kapcsolódó közmunkára biztosított 4,8 milliárd forint csupán a közcélú vízgazdálkodási művek üzemeltetésére és fenntartására elegendő. Ezek mentén az érzékelhető változás eléréséhez legalább 13-14 milliárd forint kellene, és további legkevesebb 16 milliárd forintra lenne szükség az 50 ezer kilométernyi önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű árok- és csatornarendszer működőképes állapotba hozásához. Ugyanakkor gyakorta még az elérhető források átutalása is problémás, veszélyeztetve több vízgazdálkodási társulat jelenlegi védekezési munkálatait is.
A MOSZ szeretné elérni, hogy az állam mielőbb kártalanítsa azokat a termelőket, akiknek a földjét tavaly - és a megelőző években - vésztározónyitás vagy településvédelem miatt árasztották el.
