Január elején beszélt először Orbán Viktor miniszterelnök a Wall Street Journalnak adott interjúban arról, hogy kormánya kiadáscsökkentő intézkedéseket tervez. Az elmúlt napokban a nemzetgazdasági tárca brosúrákat közölt a tervezett reformterületekről, ám ezekben általában csak a diagnózisig jutottak. A rokkantsági ellátásról készült elemzésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra utal, hogy a rokkantsági ellátások rendszere bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, miközben ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült.
A szaktárca a közösségi közlekedés finanszírozását feneketlen kútként aposztrofálta. A közösségi közlekedés nemcsak a magyar költségvetés folyó kiadásait terheli, hanem a későbbi évek büdzséjét is, hiszen a MÁV és a BKV felhalmozott adóssága megközelíti a 370 milliárd forintot, ami az éves GDP csaknem 1,4 százaléka. Emellett természetesen számba kell venni azt az összesen 350 milliárd forintot is, amelyet 2011-ben a közösségi közlekedésre direkt módon, illetve fogyasztói ártámogatás formájában indirekt módon fordít a költségvetés - áll az NGM elemzésében. Ugyanakkor a főváros előállt azzal az elképzelésével, hogy a közösségi közlekedés a kedvezményes ötszázalékos áfakörbe kerüljön. Így a húsz százalékpontnyi különbözet a cégeknél maradhatna - változatlan jegyárak mellett. E csomag részeként várható az elektronikus úthasználati díj bevezetése - ettől az intézkedéstől önmagában 100 milliárd forint körüli pluszbevétel várható 2014 után.
Nagy szüksége lenne a kormánynak a mai bejelentések jó kommunikációjára, ugyanis a piacok elfordultak Magyarországtól, ráadásul a bejelentések tologatása miatt az utolsó lehetőség, hogy a magyar kormány visszaszerezze tekintélyét a piac előtt - ez jelentősen megkönnyítené az idei költségvetés levezénylését.
