Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2011 első negyedévére szóló, 6701 vállalkozás megkérdezésével készített prognózisa szerint az első három hónapban országosan 2,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás. Az előrejelzés szerint ez az arány a válaszoló szervezetek által jelzett közel 10,2 ezer fős létszámcsökkenés, továbbá 21,1 ezer fős belépés révén valósulhat meg. Ez javarészt szokásos szezonális bővülést, illetve a közfoglalkoztatás felfutását takarja. A mikrovállalkozások 15,4 százalékos létszámbővülést jeleztek, a létszámmozgásban a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak mintegy 22 százaléka válhat érintetté. A kisvállalkozásoknál a létszámváltozás átlagos értéke 3,7 százalékos növekedést mutat, a középvállalkozások 1,8, míg a nagyvállalatok 1,4 százalékos átlagos bővítést jeleztek.
A tartósan meglévő versenyképességi problémákat (likviditáshiány, innovációs lemaradás, piacvesztés) többnyire elbocsátásokkal orvosló versenyszféra foglalkoztatásbővítési kilátásain még egy komolyabb munkaadói járulékcsökkentés sem segítene, mert az így felszabaduló forrásait nem feltétlenül fordítaná bővítésre - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A foglalkoztatás bővülése ellen hat a személyi jövedelemadó szabályainak változása, illetve az emiatt a munkaadókra háruló bérkompenzációs kényszer. A gyermekteleneknél csak a 2010-ben bruttó 290 ezer forintnál magasabb keresettel rendelkezők esetében elegendő a reálkeresetek szinten tartásához, illetve növeléséhez az OÉT által ajánlott 4-6 százalékos emelés - mondta a Napi Gazdaságnak Tóth István János, az MTA KTI vezető kutatója. Fizetésemelés híján az e szint alatt keresők akár reálkeresetük 9 százalékát is elveszthetik. Ez különösen annak fényében komoly kiesés, hogy a válság súlyosabb, második évében is csak 1,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek Magyarországon. Tóth számításai szerint (az MTA KTI bértarifa-felvételének 2008-as adataival számolva) a tisztán magyar tulajdonban lévő, vidéki és elsősorban falusi kis- és középvállalkozások dolgozóit érintik a leghátrányosabban az szja-változások. A vesztesek aránya a mezőgazdaságban és az egészségügyi, szociális ellátásban a legmagasabb, és a közép-magyarországi dolgozók a legvédettebbek a negatív hatásoktól. Legalább 9-13 százalékos emelésre lenne szükség a gyerektelenek reálkeresetének megtartásához.
A vállalatok egy része várhatóan zsebbe fizetve próbálja orvosolni a problémát, aszerint súlyozva, hogy a vesztes dolgozók között ki a termelékenyebb. Az elemzés szerint minél nagyobb a kompenzációra szorulók aránya egy cégnél, és minél kevesebb esélye van ezt megtenni, annál inkább erre kényszerül. Másik nem kívánt, a kormány eredeti, gyermekvállalást ösztönző szándékával ellentétes hatása lehet az szja-változásnak a kevésbé termelékeny kisgyermekes dolgozók elbocsátása.
A munkanélküliségi ráta jelentős javulását pedig az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők akadályozzák. Ez a folyamat tovább erősödhet, ha a kormány a korábban kiszivárgott elképzelések szerint jelentősen szigorítja a segélyezést, felülvizsgálja a rokkantnyugdíjra jogosultak körét, és megvágja a munkanélküli-ellátásokat. A karcsúbb állam, illetve az oktatási reformok szintén inkább a közszféra leépítését jelzik.
