Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vártnál kedvezőbben alakult az MNB gazdálkodása 2010 első háromnegyed évében: a jegybank adatai szerint a teljes veszteség 24,5 milliárd forint volt, míg az év egészére 53 milliárdot terveztek. Az eredményt nem a működési eredmény, hanem a monetáris politikai célok megvalósítása, annak költségei befolyásolják, hiszen a jegybank elsődleges feladata a monetáris politikai céljainak elérése, a pénzügyi rendszer működőképességének megőrzése, s nem a nyereséges gazdálkodás. A célok elérésének azonban - főként válságos időkben - komoly ára lehet, így fordult 2010-ben veszteségbe a működés. A magas devizatartalékon mind a kamatkülönbözet, mind az átértékelődés miatt veszteség keletkezhet.
A múlt év utolsó hónapjaiban erősödött a forint, ami a magas devizatartalékon veszteségként jelentkezik - vagyis az utolsó negyedben vélhetően nőtt a jegybank vesztesége -, ám feltehetőleg így sem érte el az 53 milliárdot. A jegybanktörvény szerint az MNB-t tőkevesztés nem érheti, ezért ha a folyó veszteség meghaladja az eredménytartalékot, akkor a különbözetet a költségvetésnek kell kifizetnie a következő évben. Hasonló a helyzet a tartalékoknál: ha bármelyik negatívvá válik, akkor a költségvetésnek azt a következő évben fel kell töltenie. A korábbi esztendőkben felhalmozott eredménynek köszönhetően a jegybanki tartalék 76 milliárd forint, vagyis a tavalyi veszteségre még bőven fedezetet nyújt a tartalék, így első ízben a 2011-es veszteség után kell a jegybanknak tőkét juttatni - erre majd a 2012-es költségvetésben kell fedezetet teremteni.
