A keresleti piac ellenére folyamatosan csökken a hazai juhállomány és már most látszik, hogy gyenge lesz a húsvéti exportszezon is, ami lényegében élteti az ágazatot - szakértők szerint mindebben a mostani takarmányárkrízis mellett az elhibázott támogatáspolitika is közrejátszik. A hízottbika-támogatás és az állomány nagyságának alakulása megmutatta, hogy lehetne ezt másképpen is csinálni: amióta ugyanis érdemi, több tízezres kiegészítő támogatás jár a marhatartóknak, azóta látványosan nőtt az állatlétszám és az élőállat-export is. Ezzel szemben a juhtenyésztésben folyamatos a visszaesés: a csatlakozás óta szinte teljesen leépült és elöregedett a tenyészállat-állomány, csak remélhetjük, hogy az 1,140 millió darabos kvóta helyett 500-650 ezernél stabilizálódik az állomány - mondta a Napi Gazdaságnak Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke -, ami 20-30 százalékos csökkenés a 2005-ös állapotokhoz képest. Szerinte legfeljebb azt a kötelező legkisebb állományt tartják majd meg a gazdák, ami a földalapú vagy agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz feltétlenül szükséges.
A belvíz miatt a szálastakarmány-hiány is sújtja a termelőket, nemcsak az egyéb takarmányok drágulása. A többféle gabonából összeállított báránytáp mázsája már kilencezer forint körül jár, ezt pedig aligha tudják majd kigazdálkodni a forráshiányos tenyésztők. Az állományok visszafogása a takarmányproblémák miatt már tavaly nyár végén megkezdődött, nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is. Emiatt is emelkedett a karácsony előtti exportár is valamelyest, bár a 2009-es rekordot továbbra sem érte el. A bárány- és birkahús Európa-szerte olyan prémium termék, amin a válság miatt igyekeztek spórolni a hagyományos felvevőpiacok, így Olaszország polgárai is. Mivel a folyamat nem állt meg, a téli ellésidőszakban kevesebb a bárány, a dráguló takarmány pedig oda vezet majd, hogy vagy aluletetett bárányok kerülnek a piacra, vagy pedig még jóval a húsvéti szezon előtt tömeges eladási hullám kezdődik, tovább nyomva az egyébként sem magas piaci árakat, így még egy jelentősebb bárányszámcsökkenés sem okozhat pár tized eurós áremelkedésnél többet a húsvéti exportszezonban a gazdák pesszimista várakozása szerint.
A terméktanács felmérése szerint az évi 1400 forintos kiegészítő anyajuh-támogatás aligha jelent érdemi segítséget az egyre növekvő költségek - például a legutóbb EU-szerte kötelezően bevezetett elektronikus chipes állatnyilvántartás fenntartása vagy a rendszeres állat-egészségügyi ellenőrzések - kompenzálásához. A terméktanács szerint átmeneti megoldást jelentett volna, ha az ágazat megkapja azokat a támogatási összegeket, amely az SPS-rendszerben mint termeléstől elválasztott támogatás jártak volna. Anyajuhonként ez legalább 20-22 euró, mivel azonban Magyarország elutasította az SPS-rendszer bevezetését, e támogatás háromnegyed része SAPS, vagyis területalapú támogatásként jut el a juhtartókon kívül szinte az összes hazai növénytermesztőhöz.
