Nem volt indokolt a kamatemelés folytatása - vélik az elemzők a tegnapi kamatdöntés kapcsán. A januári infláció a várakozásokhoz képest alacsonyabb volt, a maginfláció és a bérek alakulása sem utal árnyomásra, a forint árfolyama is stabilizálódott és a kockázati felárak is enyhültek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Már az MT januári ülésén is csak szűk többség volt a szigorítás mellett, az azóta publikált adatok pedig egyértelműen a galambok érveit erősítették - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője is. A várakozásoktól elmaradó januári infláció ráadásul azt mutatta, hogy a cégek egyelőre nem hárították át a fogyasztókra a válságadókból fakadó többletköltségeket.
Márciustól változik az MT összetétele; a szakértők abban egyetértenek, hogy az előzetes félelmek - miszerint a négyheted részben új tanács azonnal kamatvágásba kezd - alaptalanok. Az inflációs kockázatok - elsősorban az élelmiszer, üzemanyag és más nyersanyagárak felől - továbbra is fennállnak - indokolja Suppan. Így enyhítésre csak akkor kerülhet sor, ha a kormány által ismertetett reformok hatására a kockázati megítélés jelentősen javul, és olyan mértékű forinterősödést okoz, amely az inflációs kilátásokat javítani tudja. A további kamatlépések nagymértékben függenek a reformok piaci fogadtatásától, így alapesetben az alapkamat 6 százalékos szinten tartása várható - véli a Takarékbank szakértője.
A kormányzat szándékából kiindulva az eddiginél engedékenyebb, alacsonyabb alapkamatot preferáló tanáccsal lesz dolgunk, azonban a kamatcsökkentések egyáltalán nem garantáltak - véli Bebesy. A globális nyersanyagár-emelkedés, az itthon várható béremelések és az erősödő belső fogyasztás nyomán várhatóan nem teljesül a jegybank háromszázalékos célja. Szintén az alapkamat-csökkentés esélyeit mérsékli, hogy a környező országok már elkezdték vagy tervezik az irányadó rátáik emelését, ami szűkíti a mozgásterünket. Az új tanács ettől függetlenül még kísérletezhet a monetáris enyhítéssel, azonban lehetséges, hogy ez a forintárfolyam és a kamatszint jelentősebb kilengéseivel jár majd együtt. Egy meggyőző fiskális kiigazító csomag azonban új helyzetet teremthet, a jelentősen erősödő forint az irányadó ráta csökkentését is indokolhatná, azonban jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb az esélye - tette hozzá a szakértő.
Részben csökken a tanács függetlensége, de ez beleolvad a korábbi európai gyakorlatba, ezért nincs komolyabb jelentősége a függetlenség szempontjából az új kinevezési rendszernek - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Pár hónap múlva pedig már nem fognak azzal foglalkozni, hogy ki nevezte ki a tagokat, hiszen azok magatartása lesz a lényeges. A külföldi befektetők sem félnek attól, hogy olyan emberek kerülnének a testületbe, akik sajátos módon értelmeznék a monetáris politikát. Mindez annak is köszönhető, hogy Orbán Viktor nemrég kijelentette: nem tervezik az inflációs cél emelését és a miniszterelnök szavai alapján nem céljuk az agresszív monetáris expanzió. Így most pár hónapig nem várható változás a kamatpályában - tette hozzá Török.
Semmit sem tudni az új tagok személyéről, ám feltehetően olyan emberek kerülnek a tanácsba, akik a most távozókhoz képest engedékenyebbek - véli Samu János, a Concorde elemzője. A szakértő szerint amennyiben az infláció marad 4 százalék körül, akkor nyáron már elképzelhető egy vágás is. Persze kérdés, hogy az új tagok miképp értelmezik az inflációs célkövetés fogalmát, mennyire fér bele a "világnézetükbe" a cél felett maradó infláció, illetve miképp reagálnak az egyszeri inflációs sokkokra. Nem arról van szó, hogy fejjel mennének a falnak az újak, de a jelenlegi inflációs szint fennmaradása esetén nem zárható ki idén egy-két vágás - fogalmazott a szakértő.
