Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adóreform negatív hatásai a januári fizetések kiutalása után egyértelműek, különösen azokban a nemzetgazdasági ágazatokban, ahol jelentős az alacsony keresetűek foglalkoztatási aránya. Ilyen a mezőgazdaság, ahol 37 százalék a minimálbéren és a szakmunkás bérminimumon foglalkoztatottak együttes aránya, de az élelmiszeriparban is 33 százalék - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.
Amikor a kormány a munkaadókra hárítja a bérkompenzáció terhét, aligha veszi figyelembe, hogy ez a munkaadóknak a kapcsolódó járulékokat és hozzájárulásokat is jelenti, ami 27 százalék a béremelésen felül (szakképzési hozzájárulás fizetése esetén 28,5 százalék). A MOSZ szerint a családi kedvezmény és az infláció figyelmen kívül hagyásával számolva, ha minden, az szja-változás miatt rosszabbul járó dolgozó jövedelmét béremeléssel kompenzálnák a munkaadók, akkor az a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban éves szinten legkevesebb 3 milliárd, az élelmiszeriparban 3,5 milliárd, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban 15 milliárd forintos többletköltséget jelentene a munkaadóknak 2011-ben. Ha a mezőgazdaságban a kötelező legkisebb béreket keresőkön kívül a foglalkoztatottak további 45 százalékánál teljesíteni kellene az OÉT 4-6 százalékos bérajánlását, az még mintegy 4 milliárd forintos munkaadói költséget jelentene.
Hosszabb távon a szuperbruttó kivezetése a minimálbér és a garantált szakmai bérminimum szintjén nem kompenzálja az adójóváírás megszüntetését. A mezőgazdaságban 2013-ra a nettó bérpozíciók megtartása a minimálbér közel 18 százalékos, a garantált bérminimum 13,5 százalékos emelését kényszerítené ki, ami nyomást gyakorolna a magasabb keresetűek bérére is - mondta Horváth Gábor. Ehhez még hozzá kellene csapni az infláció hatásait mérséklő emeléseket is. Mindez csak a kötelező legkisebb keresetek esetében közel 30 százalékos béremelési terhet róna az ágazatra.
Ezt az egyébként is válságban lévő ágazatok aligha tudják kigazdálkodni, és a magas takarmányárak miatt már most is jelentős a foglalkoztatás visszaesése az állattenyésztésben. A növénytermesztés egyes ágazataiban a bérnyomást enyhítheti az idénymunka, az állattenyésztés területén azonban erre nincs mód. A másik megoldás a többletköltség áthárítása az élelmiszeriparra, illetve a kiskereskedelmen keresztül a fogyasztókra - erre, ismerve a termelők és a feldolgozók érdekérvényesítő képességét, vajmi kevés az esély. Összességében az adórendszer változásai a mezőgazdaságban egyenesen az élőmunka kiváltása irányába hatnak - mondta Horváth Gábor, ellentétben a kormányzat céljaival. Mindez igaz a többi, alacsony munkajövedelem mellett foglalkoztató ágazatra is, ahol egyértelműen csökkenne a vállalkozások versenyképessége. Épp ezért nem lenne szabad teljesen kivezetni az adójóváírást - tette hozzá a főtitkár.
