Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre maga a Belügyminisztérium sem tudja, hány önhibáján kívül hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű önkormányzat van az országban, és arról sincsenek pontosabb adatai a tárcának, hogy jelenleg mekkora a helyhatóságok teljes adósságállománya. Utóbbiról csak a települések elmúlt évi beszámolóinak beérkezését követően lesznek friss adatai a Magyar Államkincstárnak.
Mindezek miatt egyelőre csak annyit lehet tudni az önkormányzatok tervezett konszolidációjáról, hogy a bizonyított és ellenőrzött működési adósságokat mérsékelné az állam a január elsejével a korábbi önhikis és a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatását célzó alapok összevonásával létrehozott, kizárólag a BM hatáskörébe rendelt alapból. Erre az idén 31 milliárd forint van elkülönítve a költségvetésben. Addig azonban nem lehet még csak következtetni sem a bajban lévő önkormányzatok számára, illetve a szükséges forrásra, amíg meg nem jelenik az új alap forrásfelhasználását és ellenőrzését szabályozó rendelet. Ezt február 28-ra ígérik. A támogatásokat a települések anyagi helyzetének részletezésével csak ezt követően lehet majd igényelni. Hosszabb távon persze az is kérdéses, hogy ha a működési adósságokat rendezi is az állam az önkormányzatok helyett, hogyan biztosítja a működőképesség fenntartását.
Annyi már kiderült, hogy a beérkező önhikis pályázatok adatainak értékelését követően átszabhatják a hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű települések listáját. Ez költségvetési és uniós támogatási összegek átcsoportosításával járhat, nemhiába volt a lista legutóbbi módosításakor szinte vérre menő harc egyes önkormányzatok között arról, hogy kinek a települése kerüljön fel a "kiváltságosok" közé.
A BM tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik az önkormányzatok által ellátott feladatok áttekintése, ezt követően derül ki, hogy egy-egy feladat ellátása marad-e helyi szinten vagy állami kézbe kerül. Ez különösen annak fényében lesz érdekes, ha áprilisban összesítik, hogy a forrásszűkében lévő települések hány intézmény, feladat megyei önkormányzati vagy állami kézbe adását kérték. Erre ugyanis a jelenlegi jogszabályok is lehetőséget adnak. Külön pikantériája lesz az eredményeknek, illetve az önkormányzati reformnak, ha túlzottan sok intézmény cserél fenntartót, hisz épp az új kormány első rendelkezései közé tartozott több településen is a korábban bezárt iskolák újranyitása.
