BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A vállalkozások elutasítják a szabad béralku megszüntetését

Éles váltás, sok szempontból az 1968 előtti időket idézi, a kormánynak pedig nem kellene meglepődnie az szja változásának negatív hatásain, mivel ezt előre jelezték a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) - kommentálták a Rogán Antal-féle, máris "bérkommandóként" emlegetett vizsgálóbizottságok létrejöttét, illetve az e körüli kommunikációt a Napi Gazdaság által megkérdezett érdek-képviseleti vezetők.

2011. február 16. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A központi bérirányítást a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői 1992-ben számolták fel, bevezetve a szabad béralkut; nem lenne jó, ha az állam újra beleszólna olyan alkukba, ahol sem tulajdonosként, sem munkaadóként nincs szerepe - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Nem szerencsés - tette hozzá -, ha parlamenti képviselők beszélnek a versenyszféra béremelésének kikényszerítéséről. Az OÉT-megállapodásban szereplő 4-6 százalékos bérajánlást a kormány részéről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára is aláírta - emlékeztetett a főtitkár -, pedig akkor már pontosan lehetett tudni, hogy az adótörvénynek lesznek vesztesei is.

Naivitás, hogy a közszférán kívül bárhol van esély már béremelést adni, ilyenkor a cégeknél az elmúlt év értékelése, az idei tervezése zajlik, aminek csak egy eleme a bérköltség. Az OÉT-ajánlást annak tudatában írták alá a munkáltatói képviseletek, hogy éves szinten nagy valószínűséggel meg tudják majd valósítani, de olyan kitétele is van, hogy az egyes vállalkozások egyéni helyzetük, illetve a foglalkoztatásbiztonsági szempontok alapján tesznek vagy nem tesznek béremelési ajánlatot a dolgozóknak. Dávid szerint az ajánlás kikényszerítése jogi eszközökkel súlyos beavatkozás lenne a vállalkozói autonómiába; ha a cégeket kényszerhelyzet elé állítják, akkor első lépésként valószínűleg a cafeteriát és a béren kívüli juttatási elemeket vágnák meg, végső esetben elbocsátásokra is sor kerülhet. Ez azonban nem áll szándékunkban, és ezért nem is értjük, miért nem egyeztetett a munkáltatókkal a kormány - tette hozzá a főtitkár. A miniszterelnök által beígért strukturális reformokat viszont nagyon is várja a VOSZ.

Czomba Sándor államtitkár lapunknak megerősítette: magára nézve kötelezőnek fogadta el a kormány a decemberi megállapodást, és mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék. Ez annyiban megnyugtató lehet a munkavállalók számára, hogy így van esély megegyezni több állami vállalat éves bérfejlesztéséről is: értesülésünk szerint ugyanis a Volán-társaságok vezetőségét is utasították rá, hogy csak 2,2-2,3 százalékos béremelési ajánlatot tegyenek a dolgozóknak - nyugtázta az államtitkár szavait Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke. Bruttó 300 ezres fizetés alatt 4 százalékos inflációnál legalább 8 százalékos béremelés kellene a tavalyi nettó kereset szinten tartásához; ha kötelezővé tennék a bérajánlás teljesítését, az nagy elbocsátásokkal járna - figyelmeztetett Palkovics is, hozzátéve: a mai oldalegyeztetés után kezdeményezi az OÉT összehívását. Palkovics szerint ha valóban az a kormány célja, hogy senki ne járjon rosszul az adórendszerrel, akkor módosítsák az adótörvényeket.

Utóbbit nem tartja kivitelezhetőnek Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, mivel ez borítaná a teljes költségvetést. Borsik szerint is álságos a kormány meglepődése, hiszen a szakszervezetek már korábban tiltakoztak az szja-rendszer igazságtalansága ellen. A bizottságok felállítása tragikomikus ötlet, a kudarc beismerése, és tragikomikus az is, aki erre a szerepre vállalkozik - közölte Borsik. Az elnök szerint a munkaadók is hibásak, mivel rájuk inkább hallgatott a kormány, de ők a tavalyi fórumokon nem tiltakoztak vehemensen az egykulcsos rendszer ellen. Borsik szükségesnek tartja, hogy az OÉT keretében mielőbb érdemi tárgyalások kezdődjenek és a kormány is hozzáértő szakembereket küldjön az egyeztetésekre.
Czomba Sándornak nincs kétsége afelől, hogy számos bejelentés érkezik majd a fizetésváltozásokkal kapcsolatban, már ő is sok ilyet kapott önkormányzatoktól, képviselőktől, állami vállalatoktól és a versenyszférából. Szerinte elsősorban a munkáltatókkal kell tárgyalni a kompenzációról és bízik abban, hogy a jelenleg a mérlegkészítéssel, üzleti tervezéssel elfoglalt vállalkozások minél előbb végre tudják hajtani - akár visszamenőlegesen is - a béremeléseket. Czomba szerint az elmúlt években jellemzően teljesítették a cégek az OÉT-ajánlásokat, és reméli, hogy a már meghozott kormányzati intézkedések hatására idén is lesz módjuk erre.

Kiss Melinda
Kiss Melinda

Ez is érdekelhet