Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a szabályozást, amely szerint a kormánytisztviselők indoklás nélkül felmenthetők. A testülethez 16 beadvány érkezett, amelyeket egyesítve bírált el az Ab. Azzal nem volt problémájuk a bíráknak, hogy a kormány valamiféleképp szigorítani akarja a kormánytisztviselők felmentéséről szóló szabályozást, a módszerrel azonban igen. A rendelkezés ugyanis túlságosan erős jogosítványt adott a munkáltatónak, ami akár a közszolgálat ellátását is veszélyeztetheti. Az indoklás nélküli felmentésekkel ráadásul a bíróság sem tud mit kezdeni.
A döntés értelmében a szabályozás május végétől veszti hatályát, addig kell a kormánynak új javaslattal előállnia s az országgyűlésnek azt megszavaznia. Eddig az időpontig azonban bárki kirúgható indok nélkül. A kormány tudomásul veszi a döntést és a későbbiekben figyelmet fordít az Ab szempontjaira ebben a kérdésben.
A testület nem találta az alkotmányba ütközőnek azt a kormány által előszeretettel alkalmazott, s több beadványozó által kifogásolt módszert, hogy az előterjesztéseket egyéni képviselőkön keresztül nyújtja be az országgyűlésnek. Az alkotmánymódosítások jó része, a végkielégítés-adó vagy a magánnyugdíjpénztárak bedózerolása is ilyen módszerrel indult. Az indítványozók szerint ezzel megkerülik az egyébként kötelező egyeztetési eljárásokat. Az Ab ezzel részben egyet is értett, ám szerinte ez az eljárásbeli szabálytalanság ugyan aggályos, de nem teszi alkotmányellenessé a törvényeket. Hasonló szabálytalanság az is, ha a zárószavazás előtti módosítókban érdemi változások szerepelnek - elvileg itt már csak koherenciazavart lehetne korrigálni. A kormányok mégis előszeretettel írják teljesen újra a szabályokat e módszerrel - legutóbb például a különadókat.
