Meglepve és csodálkozva hallgatta Orbán Viktor elképzelését a béremelések kikényszerítéséről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és a VOSZ-t sem kereste meg a kormány eddig ezzel az ötlettel, így Dávid el sem tudja gondolni, milyen eszközöket tervez bevetni a miniszterelnök.
Az idén bevezetett adóváltozások a nagyjából bruttó 300 ezer forint alatti béreknél nemhogy nem jelentenek kisebb adóterhelést, hanem az adójóváírás szűkítése miatt még nagyobb elvonást eredményeznek. A kormány ezt úgy tervezte korrigálni, hogy majd az alacsonyabb béreknél meghatározott mértékben emelkednek a bruttó bérek, így kiegyenlítődik a mínusz. Az emelés meg is történt az állami és önkormányzati szférában, ám a vállalkozások esetenként nem tudták - vagy nem akarták - ezt kigazdálkodni.
Az OÉT-megállapodás részeként a törvényben a minimálbér és a garantált bérminimum összegét határozzák meg, vagyis a legalacsonyabb szintet. E szint fölött azonban szabad béralkut alkalmaznak a munkáltatók - hangsúlyozta Dávid. Az biztosan nem jó üzenet, hogy ezt a jogosítványt fel kívánja számolni a kormány, hiszen ennyi erővel akár az árak szabad megválasztását is korlátozni lehetne. Elképzelhető, hogy a miniszterelnököt nem készítették fel arra, hogy egy ilyen mondatnak háttere is van - vélekedett a főtitkár. Ennek ellentmondani látszik, hogy Orbán parlamenti viszonválaszában megerősítette: a kormány érvényesíteni fogja az OÉT-megállapodást, vagyis azt, hogy a munkaadók négy-hat százalékos bérajánlást fogadtak el. Azt is hozzátette, hogy ezt a társadalmi partnerek bevonásával teszik meg.
