Már az idén reformértékű átalakítások valósulhatnak meg az önkormányzatok működésével kapcsolatban, ezek részleteit azonban egyelőre homály fedi. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára lapunknak erre a hétre ígért tájékoztatást. A megválaszolandó kérdések sokrétűek, hiszen egyszerre kellene kezelni az önkormányzatok eladósodottságából adódó problémákat és áttekinteni a helyhatóságok feladatait.
Az államkincstár adatai szerint - amelyek az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon nyugszanak - az önkormányzatok a tavalyelőtti állapot szerint összesen több mint 1200 milliárd forint kötelezettséget halmoztak fel. Ebben egyaránt megtalálható rövid és hosszú lejáratú hitel és kötvénykibocsátás is. A kimutatás szerint 330 milliárd forintot tesz ki a forinttartozás, a többi jellemzően euró- és svájcifrank-alapú, de elvétve akad más devizanemben kimutatott is. Ez az állomány persze mindent tartalmaz, így azokat a kölcsönöket is, amelyeket adott esetben csak évek múlva kell elkezdeni törleszteni. Az ugyanakkor mégiscsak aggodalomra ad okot, hogy a tartozások tetemes hányada, majdnem kétharmada euró- vagy svájcifrank-alapú - a helyhatóságok devizakitettsége tehát döbbenetesen nagy.
A problémakezelés másik eleme az önkormányzatok feladatkörét érinti. Azt már a választások lezajlása után hallani lehetett, hogy több feladatot is visszavesz majd az állam, így különösen a kórházak és iskolák fenntartását illetően várható változás. Az is elképzelhető, hogy az önkormányzatok csak helyhatósági munkát végeznek majd. Vagy azt is csak korlátozottan: a legkisebb települések esetében ugyanis megfontolandó, hogy a komplett önkormányzati struktúra - polgármester, testület, bizottságok, jegyzőség - helyett csak egy elöljáró képviselje a települést. Azt azonban még nem tudni, hány fő alatt kerülnének előtérbe az alternatív megoldások.
