Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság erőteljesen negatív munkaerő-piaci hatását a szakpolitikai intézkedések csak a tüneti kezelés szintjén tudták befolyásolni, és bár - a közfoglalkoztatás milliárdjait is beleszámítva - több mint 150 milliárd forintot fordított az állam a válságkezelésre, nem tudta megakadályozni a munkaerőpiac további polarizálódását - jelentette ki Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója. A támogatások - noha becslések szerint legkevesebb 50-60 ezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - ugyanis nem tudták elejét venni a munkanélküliség emelkedésének. Csak a támogatott körben enyhítették valamelyest az elbocsátási kényszert, viszont a vállalkozások tervezett munkaerő-felvételének elhalasztásával így is 10 százalék fölött nőtt a munkanélküliek aránya, miközben az inaktívaké lényegében változatlan maradt.
A területi egyenlőtlenségek tovább erősödtek, és az elmúlt két évben leginkább az eddig is hátrányos helyzetű csoportok, térségek jártak a legrosszabbul - az aktív álláskeresők esetében a gyors újraelhelyezkedés esélye romlott. Drasztikusan nőtt a fiatal munkavállalók munkanélkülisége. A magyar válságkezelés - bár többnyire az európai mintákat követte és inkább a puha módszerekkel próbálta enyhíteni a munkaerő-piaci krízist - abban egyedülálló volt, hogy nem növelte a megnövekedett ellátási szükséglet miatt a munkaügyi szervezet létszámát és költségkeretét. Ugyancsak "egyedi", hogy a munkahelymegtartó támogatásokat a feszültségek hosszabb távú enyhítésére alkalmas megoldások, így például a képzési támogatás rovására alkalmazta. A 2010-es Munkaerőpiaci Tükör adatai szerint a válság idején a csoportosan leépített és regisztrált álláskeresők mintegy fele részesült csak érdemi szolgáltatásban. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az úgynevezett puhább módszerek (például a bér- vagy munkaidő-csökkentés támogatása) nem tudták érdemben enyhíteni a negatív munkapiaci hatásokat - mondta Köllő János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa.
Szerinte a korábbi válságok tapasztalatai szerint a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt. A munkaerőpiacra visszakerülőket vélhetően korábban nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül - ezt támasztja alá az is, hogy 2007-2009 között egész Európában Magyarországon nőtt legnagyobb ütemben a kölcsönzés.
