Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új alkotmányt tervez írni a kormány, amelynek kapcsán annyi vélelmezhető, hogy a koronáról lesz benne szó. A lényegi részek azonban egyelőre nem ismertek, így az sem, miként kezeli majd például a közteherviselés elvét az új szabályozás.
A múlt év tavasza óta kilencszer módosult az alaptörvény és kétszer az alkotmánybíróságról szóló szabályozás. Ezek java része pusztán azt a célt szolgálta, hogy a kormányra, országgyűlésre, jogszabályalkotásra vonatkozó rendelkezések a pillanatnyi elképzeléseknek megfelelően megállják a helyüket - vagyis nem a játékszabályok alapján változtattak a játékstíluson, hanem átírták a játékszabályokat.
Ez különösen a végkielégítés-adó kapcsán hatott úgy, mint egy mélyütés. Az eredeti szabályozást ugyanis teljes egyetértésben dobta vissza az Alkotmánybíróság (Ab), mert azt több szempontból is súlyosan alkotmányellenesnek találta - ezek közül az egyik hangsúlyos elem a visszamenőleges hatály volt, a másik pedig a túlzott, sarc szintű adómérték. Szakértők már előre figyelmeztettek: az Ab nem szereti azokat a törvényeket, amelyek a rossz szabályozásból adódó hibákat korrigálják alternatív adókkal. A kormány - pontosabban helyette Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - ennek ellenére szinte változatlan formában ismét benyújtotta a javaslatot, a változás kimerült abban, hogy a visszamenőlegességet 2005-re terjesztette ki, s kétmillióról 3,5 millióra emelte az adómentes jövedelemhatárt.
Ezzel együtt azonban egy olyan módosító is az országgyűlés elé került, amely az Alkotmánybíróság jogkörét érintette. Ebben megtiltották, hogy a testület törvényt semmisítsen meg adó-, járulékügyekben. Ráadásul ilyen beadványokat csak akkor tűzhet napirendre az Ab, ha azok az emberi méltóságra hivatkoznak. A magán-nyugdíjpénztári tagokat érő hátrányos megkülönböztetés kapcsán egyébként szép számmal érkeztek ilyen beadványok, ám a testület egyelőre nem tűzte napirendjére az egyesített ügyeket.
