Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Széttagolt, esetenként szépészeti célú, stratégia nélküli volt a korábbi uniós támogatási rendszer - állapította meg Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az ÚSZT meghirdetésén. Az új teljesen más felépítésű lesz, rövidebb határidővel, egyszerűbb ügyintézéssel. A cél az, hogy egy átlagos vállalkozás önállóan képes legyen egy pályázaton indulni, s kihagyhatók legyenek a pályázatírók a rendszerből. A tervek szerint rövidebb lesz a bírálati idő, nem lesznek felesleges jelentéskötelezettségek, többszöri hiánypótlások. A pályáztatás szabályait pedig a mostani 24 helyett egyetlen rendelet tartalmazza majd. A megfelelő jogorvoslati rendszert is kialakítja a kormány.
E változásoknak valószínűleg maguk a pályázatkészítők is örülnének. Legalábbis az előző támogatási konstrukciókkal kapcsolatban rendre felmerültek a miniszter által felhozott problémák a pályázatírók oldaláról is. A felesleges bürokrácia számukra is bosszantó, s ár-érték arányban nem épp az a legkifizetődőbb, ha egy tanácsadó bürokratikus ügyintézésre forgácsolja szét az időt. A Magyar Pályázatkészítő Iroda például tavaly a söralátét méretű nyomtatványok folytonos emlegetésekor elkészítette a söralátét méretű uniós pályázatot is, amelyet önállóan is be tud nyújtani egy társaság.
A teljes, hétéves támogatási ciklusban hétezermilliárd forintot kapott Magyarország, ennek több mint a fele már gazdára talált. A kormány a jövőbeni kötelezettségeket levonva 2013 végéig nagyjából kétezermilliárd forintot oszthat szét az ÚSZT keretein belül.
Ebből 1130 milliárd forint összértékű tőkekihelyezésre nyújt lehetőséget az idén a terv, összesen 93 pályázaton keresztül. A legtöbb egyedi közoktatási fejlesztésre jut, közvetlenül vállalkozásfejlesztésre 170 milliárd forint mehet, a zöldgazdaság fejlesztésére pedig 120 milliárd. Közlekedésre 80 milliárd, innovációra és a foglalkoztatás javítására 70-70 milliárd, az egészségiparra pedig 30 milliárd forint fordítható. A vissza nem térítendő támogatások mellett hitelprogramok is segíthetik a projekteket. Új mikrohitelprogram indul, amellyel a fejlesztés 95 százaléka is biztosított lehet egy kombinált megoldással. Ami uniós forrásból nem finanszírozható, aki uniós támogatást nem kaphat, azt magyarországi programok segítik, MFB-konstrukciók vagy a Széchenyi kártya.
