Ismét határozott iparpolitikát alakított ki a kormány az ÚSZT megalkotásakor, ami mindenképp pozitívumként könyvelhető el - mondta lapunknak Cserneczky Tamás, az AAM Tanácsadó Zrt. EU-üzletágvezetője. A Smart Hungary programtól kezdve - azt még Csillag István gazdasági miniszter hirdette meg 2003 novemberében - ugyanis az volt mindmáig a kormánypolitika, hogy az egyes iparágak sikerességét a versenyre kell hagyni. Ezzel az volt a probléma, hogy a források még az uniós támogatásokkal együtt is nagyon kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy nemzetközi szinten is versenyképes legyen minden ágazat. Azon lehet vitatkozni, hogy miért éppen a kiválasztott iparágak kerültek az állam fókuszába, de a legfontosabb az, hogy legyen egyáltalán ilyen fókusz.
Az új pályázatok egyszerűbbek lesznek, számuk is csökkent. Ez javítja az átláthatóságot és a vállalkozások egészében is láthatják a fejlesztési célokat. A leegyszerűsített rendszer ugyanakkor kockázatokat is rejt magában a tanácsadó szerint. Mivel sok lesz az úgynevezett automatikus kiválasztási konstrukció - vagyis ha egy cég a minimumkövetelményeket teljesíti, rögtön kapja a támogatást mérlegelés nélkül -, ez komoly ellenőrzéseket követel meg.
A beadott pályázatokat folyamatosan vizsgálni kell majd, ha pedig szükséges, gyorsan kell módosítani a kiírást. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy nem felelnek meg az eredmények az elképzeléseknek és pillanatok alatt változtatni kell a szabályozáson még a keret kimerülése előtt. Azt csak később, a projektek beindulása után lehet megbecsülni, hogy teljesíti-e az ÚSZT a kitűzött célokat, például a foglalkoztatás bővítését.
