A tömegközlekedés költségcsökkentésével kapcsolatban sem ment a miniszterelnök a részletekbe, de a hazai közlekedési vállalatok támogatását és finanszírozását figyelembe véve több fronton is elképzelhető karcsúsítás. A MÁV 80 milliárdos, a BKV tízmilliárd forintos negatív eredménye szinte rendszeresnek mondható - a MÁV csak a Cargo eladásából származó bevétellel tudta kozmetikázni ezt az elmúlt években, a BKV vesztesége viszont 2009-ben az előző évinél 17 milliárddal több, 23 milliárd forint volt. Vagyis a cégek folyamatosan extra támogatások nyújtására kényszerítik az államot, s ezen lenne mit faragni a társaságok teljes átalakításával.
Ez nem megy azonnal, első körben akár extra kiadást is jelenthet. Gyors költségcsökkentésként szó lehet a fogyasztói árkiegészítés, vagyis a díjkedvezmények szigorításáról, aminek már többször nekifogtak a korábbi kormányok - sikertelenül. A fejlesztések visszafogása nem jelent feltétlenül megoldást, hiszen azok jellemzően uniós támogatáshoz köthetők, vagyis nem csúsztathatók, a gördülő állomány szinten hagyása pedig egyenesen tarthatatlan. Az azonban az állam számára is jelenthet némi könnyebbséget, hogy a négyes metró második szakasza csúszni fog, így az ahhoz kapcsolódó állami hozzájárulást sem kell egyelőre a kiskasszában tartani.
