Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár jelentős megszorításokra is számítani lehet a február végén nyilvánosságra kerülő strukturális átalakítás kapcsán, legalábbis ez derül ki Orbán Viktor miniszterelnök a The Wall Street Journalnak adott interjújából. A nyugdíj- és a gyógyszerkassza megregulázása mellett jelentősen csökkenne a munkanélküli-ellátásra fordított forrás - a járadék jóval kevesebb ideig jár majd -, és a tömegközlekedés kiadásain is faragna a kormány. Arra számítani lehetett, hogy a folyton emlegetett februári bejelentés nem jó hírekkel lesz teli, Orbán mostani jelzése így inkább a piacok - s még inkább a hitelminősítők - megnyugtatását célozta.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Az is kiderülhet, alaptalan, hogy Magyarország a hitelminősítő intézeteknél a bóvli kategória szélén helyezkedik el. Az ideális az volna, ha az átalakítás nemcsak az említett, hanem más területeket is érintene - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.
A lapnak a forint árfolyamát, illetve az euró bevezetését firtató kérdéseire Orbán a korábbi kormányzati nyilatkozatokhoz képest más kijelentéseket tett. Az kevésbé meglepő, hogy ebben az évtizedben nem lát esélyt az övezeti csatlakozásra, mert Magyarország nincs olyan állapotban, az azonban szokatlan, hogy a kívánatosnak tartott árfolyamszint meghatározásánál teljesen semleges maradt. A piacok eddig úgy értelmezték a kormány árfolyam-politikáját, hogy kívánatosabbnak tartanak egy gyengébb hazai devizát, most azonban Orbán leszögezte: a kezük meg van kötve, hiszen jóllehet az exportra termelők számára jobb a gyenge forint, ám ez a devizaadósokat tönkreteszi. Ez akár elejét veheti azoknak a spekulációknak is, amelyek az alapkamat lassankénti csökkentéséről szólnak, illetve a lazább monetáris politikát vetítik elő - vélik a szakértők.
Orbán sikerként értékelte, hogy az ország nyáron szakított az IMF-fel, s azóta a piacról finanszírozza magát. A kormány vissza akarja fizetni a hitel egy részét, ezzel is csökkentve az adósságot. Ezzel óvatosan kellene bánni, mert fokozhatja az ország sérülékenységét - mondta Kondrát és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is. A cél, hogy rövid távon a mostani 80 százalékról 73-74 százalékra mérséklődjék a GDP-arányos adósság. Ezt főként az állami rendszerbe visszalépő pénztártagoktól származó állampapírok megsemmisítésével oldanák meg. Orbán egyébként személyesen javasolta, hogy az új alkotmányban szerepeljen, hogy az államadósság bizonyos szintje felett automatikus intézkedések induljanak.
