Az Ab előtt lévő, adókat és járulékszabályokat érintő törvények sikere nem egyértelmű. Az alaptörvény és az Ab-ról szóló törvény módosítása következtében meglehetősen beszűkült ugyanis a passzusok vitathatósága - akkor lehet megsemmisíteni azokat, ha az emberi méltóságot sértik. Ebbe is bele lehet azonban kapaszkodni, főleg a végkielégítés-adó és a szabadnak titulált pénztárválasztás esetében. Utóbbival kapcsolatban Kolláth György alkotmányjogász egy rádióműsorban megjegyezte: ez a selejt bosszúja. Vagyis a rossz szabályozás önmagában hordozza az ellene felsorakoztatható érveket, már a személyes nyilatkozattételi kötelezettséget is aggályosnak tartja a jogász. Emellett szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénztárakban maradók meg lesznek különböztetve, hiszen nem kapnak állami nyugdíjat, hiába fizetik a járulékot. A végkielégítés-adónál leginkább a visszamenőlegesség jelent különösen komoly aggályt. Az egyszer már felvett pénzt ugyanis mindenkinek jogában áll elkölteni - ráadásul a végkielégítés jogalapját nem vonja kétségbe senki.
Probléma esetleg a válságadókkal lehet. A múlt héten levélben tiltakozó nemzetközi cégek arra hivatkozva tartották a közösségi jogba ütközőnek a válságadókat, hogy azokat kifejezetten a multinacionális cégek megsarcolására hozták létre. Ezt azonban a törvény "betűjéből" aligha lehet kiolvasni, ott ugyanis csak az szerepel, hogy adott árbevétel vagy mérlegfőösszeg után milyen mértékű adót kell fizetni. Ráadásul több, magyar tulajdonú vállalkozásnak is komoly pénzeket kell lerónia különadó címén, így valószínűleg a diszkrimináció sem állja meg a helyét.
