Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Munkaalkalom lesz, pénz annál kevesebb a közfoglalkoztatás új rendszerébe bevontaknak. A tavaly bevezetett rendelkezésre állási támogatást mostantól ugyan bérpótló juttatásnak hívják, ám összege továbbra is megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal. Ez a 28 500 forint aligha jelent érdemi segítséget a tartósan állást keresőknek, de a kormányzati nyilatkozatok szerint épp azért alakították ilyenre a rendszert, hogy minél gyorsabban az elsődleges munkaerőpiac felé terelje az álláskeresőket.
Az még bizonytalan, hogy mi lesz a sorsa azoknak, akik végül nem férnek majd bele a támogatott közmunkalehetőségek kereteibe. Az új szabályozás szerint ugyanis az a bérpótló juttatásra jogosult, aki nem tud igazolni évi 30 nap munkaviszonyt, elesik a következő évi juttatástól is. Azzal a kabinet is tisztában van, hogy hozzávetőleg 70 ezer ember számára nem tudnak majd közfoglalkoztatást biztosítani a meglevő forrásokból.
Az egyik fő változás az, hogy egységesítették a korábbi közfoglalkoztatási formákat, miközben maradt az önkormányzati, illetve az országos közmunkaprogram (előbbire már december végén kiírták a támogatási pályázatokat a munkaügyi központok). A kormány a közmunkaprogramokra szánt Munkaerőpiaci Alapon belüli összesen 64 milliárd forintos előirányzatból 40 milliárdot szán a közfoglalkoztatás támogatására. A rövid távú közmunka-lehetőségek támogatására elsősorban önkormányzatok pályázhatnak, 2-4 hónapos, legfeljebb napi 4 órás közfoglalkoztatáshoz. Ez legrosszabb esetben egyébként a bérpótló juttatás következő évi folyósítására elég. A helyhatóságok csak a munkaügyi központ által közvetített bérpótló juttatásra jogosultakat foglalkoztathatják - ez azzal is járhat, hogy egy településen nem a helyi közmunkások dolgoznak majd. A 24 milliárd forintos keretösszegből kiírható pályázatok elbírálásakor a munkaügyi szervezet előnyben részesíti majd a kommunális, egészségügyi és szociális téren foglalkoztatni kívánókat. A hosszabb, 2-12 hónapra szóló, legalább napi 6 órás foglalkoztatást dotáló közmunkapályázatnál ugyancsak kizárólagos közvetítői szerepet kap a munkaügyi szervezet, ám ez az előbbinél kedvezőbb támogatástartalmú pályázat arra is lehetőséget nyújt, hogy ha a kirendeltség nem talál megfelelő bérpótló juttatásban részesülőt, akkor egyszerű álláskeresőt is közvetíthet. A jelenleg is folyó belvízvédekezésnél okozhat fennakadásokat, hogy a helyhatóságoknak nem volt idejük év vége óta megpályázni a folyamatos közfoglalkoztatást biztosító támogatásokat, mivel csak december 28-án jelentek meg a felhívások. Az országos közmunkaprogramok szervezésének lehetőségéről egy tavaly év végi kormányrendelet szerint január végéig kell számot adniuk a minisztériumoknak. Az még kérdéses, hogy az önkormányzatok mekkora hányada él majd azzal a rendeletalkotási lehetőséggel, amellyel kizárhatja a közfoglalkoztatásból azokat, aki nem rendezett lakókörnyezetben élnek.
Újdonság az is, hogy a kormány megteremtette a lehetőséget arra, hogy a vállalkozások is foglalkoztathassanak bérpótló juttatásban részesülőket közmunka keretében, támogatásért cserébe. Az nem világos, hogy miért kellett ezt a közmunkák közé fölvenni, amikor korábban is megvolt a lehetőségük a cégeknek ugyanerre, csak járulékkedvezmény vagy bérkiegészítő támogatás fejében, melyet szintén a munkaügyi központok folyósítottak. Az is kérdés, hogy a cégek mennyire akarnak majd tartós munkanélkülieket, esetenként évek óta segélyen élő, kevéssé naprakész dolgozókat foglalkoztatni a bőségesen rendelkezésre álló, viszonylag rövid ideje álláskeresők helyett.
