Adóemeléssel készítették elő az új évet az önkormányzatok - derült ki lapunk szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatából. Az adóadminisztráció csökkentése érdekében meghirdetett tíz kis adó kivezetése nagyjából 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelent. Ezt egyes önkormányzatok saját hatáskörükben egyéb adók emelésével igyekeztek pótolni.
Budapesten, a Lipótvárosban Rogán Antal vezetésével két fronton is próbálták pótolni a bevételt. Az építményadóról szóló rendelet módosítása révén jelentős mértékű emelést szavazott meg tavaly a közgyűlés: az egységes 1241 forintos négyzetméter-alapú adót, differenciált váltja fel. Az éjfél után is nyitva tartó szórakozóhelyeknek, pénzváltóknak, kaszinóknak 1550, a vendéglátó-ipari egységeknek, boltoknak 1490, a szállodaépületeknek 1430, a többi épületrésznek pedig 1365 forint adót kell fizetniük négyzetméterenként. Ez adott esetben 25 százalékos tehernövekedést is jelenthet. A belváros emellett idegenforgalmi adót is bevezetett januártól, ami a szállásdíj négy százaléka. Ez egy húszezer forintos szállás esetében 800 forint.
Debrecen a 145 millió forint kieső kommunális adó pótlását úgy oldja meg, hogy öt százalékkal emeli az építményadó mértékét. A városban differenciált az adó, általában 670 forint négyzetméterenként - ez 640 forint volt tavaly -, ám például a garázsok után csak 450 forint. A város ezzel az emeléssel a kieső kommunális adó mellett az iparűzési adót érintő várható visszaesést is kompenzálná. Szintén emelés lesz Miskolcon, itt száz-száz forinttal emelkedik az építményadó összege minden besorolásban - az üdülő után például ezer forint helyett 1100, a garázsok után pedig 600 helyett 700 forint lesz. Szegeden az építményadó mellett az idegenforgalmi adó is emelkedett idén. Előbbi 1200 forint lesz 1050 után, utóbbi pedig 380 forint helyett vendégéjszakánként 410 forint.
