Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közigazgatási reform keretében létrehozott - és elvben január elsejével már működő - fővárosi és megyei kormányhivatalok egyelőre keresik a helyüket a rendszerben. Ugyan az átalakulással kapcsolatos egyeztetések már ősz óta folytak, az éles működés kezdetén sokszor még a dolgozók sem látták át, hogyan is válik majd egyszerűbbé a közigazgatás. Az állampolgároknak az 500 millió forintos ráfordítással kialakított, kormányablak elnevezésű ügyfélszolgálatok jelenthetnek némi fogódzót - bár az első napokban főleg tájékoztatási feladatokat láttak el a 29 kormányablak dolgozói és néhány ügycsoport kivételével még inkább az eredeti hatóságokhoz küldik az érintetteket.
A központi irányítás alá terelt szakhatóságok eljárásrendjével kapcsolatban még sok a tisztázásra váró kérdés. Ilyen például a december végi kormányrendelettel létrehozott, önállóan működő és gazdálkodó, budapesti székhelyű Nemzeti Államigazgatási Központ: nem tudni, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatalok ellenőrzésére létrehozott szervezet mikor, mekkora létszámmal, illetve költségvetéssel áll fel és ki vezeti majd. (Közigazgatási gyakorlatot nem ír elő a leendő vezető számára a jogszabály.) A központ beindulása azért is sürgető lenne, mivel feladatai közé sorolta a kormány, hogy javaslatot tegyen a költségvetési keretszámok fővárosi és megyei kormányhivatalonkénti elosztására, a létszám-előirányzatokra, illetve biztosítsa a szakmai alapfeladatok ellátásához szükséges anyagi feltételeket. Enélkül aligha kezdhetik tervezni az évet a vidéki megahivatalok - hacsak áthidaló megoldásként nem határoz arról a kormány, hogy az egyes területi szakhatóságok az előző évi költségvetésüknek megfelelő összegből gazdálkodjanak. Az új központ feladata lesz az is, hogy a kormányhivatalok jelentősebb beszerzéseiben közreműködjön, vagyongazdálkodási, létesítményüzemeltetési feladatokat lásson el, illetve személyügyi szolgáltatásokat nyújtson - a kinevezésekkel kapcsolatos javaslattételtől kezdve a megahivatalok állománytábláinak nyilvántartásáig, az informatikai háttér biztosításáig -, emellett jogszabály-előkészítési joga is lesz a hivatalok működésével, feladatköreivel kapcsolatban. A központ koordinálja majd a megyei hivatalok nemzetközi és sajtókapcsolatait is.
A kormányhivatalok megalakulása nemcsak amiatt ad sok munkát az apparátusnak, mert az eljárások felgyorsítása érdekében munkanap helyett naptári nap alapúvá tette a kormány az ügyintézési határidőket - ez a folyamatban lévő ügyeknél az iratok, határozatok újraiktatását vonja maga után. Sokszor az egyszer már regionálissá alakult hivataloknak, hatóságoknak kell megyei szintűvé alakulniuk, de akad, ahol a feladatköröket is átrendezi a kormány. A korábbi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a munkaügyi központok és kirendeltségek esetében például az eddig ellátott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazati feladatok, a foglalkoztatási rehabilitáció, a rehabilitációs akkreditációs ügyek, valamint a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat feladatait elvonják a hatóságtól, és az újonnan létrejövő, a nemzeti erőforrás miniszter felügyelete alá tartozó, központi hivatalként önállóan működő és gazdálkodó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatáskörébe utalják. Ez szintén jelentős irat- és ügyátadási feladatokat ró az év elején egyébként is számos feladattal küzdő munkaügyi hatóságokra. Az új hivatal például szakhatóságként vehet majd részt többek között a rokkantsági és a hozzátartozói nyugellátás, a baleseti, a rehabilitációs, a rokkantsági és a rendszeres szociális járadék, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, a magasabb összegű családi pótlék megállapításában.
