Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására. Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Magyarországgal szemben az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt. A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.
Számukra rossz hír, hogy az sem változtatna a dolgon, ha ez valóban így lenne. A különadókról szóló törvényben ugyanis nincs szó arról, hogy azt a magyar tulajdonú vagy vezetésű cégeknek nem kell megfizetni - a CBA, a CIG Pannónia és a Mol is fizet ugyanis különadót. Az, hogy a valóságban az adó tetemes részét külföldi tulajdonú társaságok leányai fizetik, annak tudható be, hogy az adó progresszív és a felső kulcsot az árbevétel alapján viszonylag kevés magyar tulajdonú társaság éri el. Ez azonban adójogi szempontból nem jelent diszkriminációt. Az unió egyébként sem avatkozhatna bele a magyar adórendszerbe, hiszen az tagállami hatáskörbe tartozik. A bizottság akkor sem tehetne semmit, ha a közösségi jogba ütközne valamilyen szabályozás - erről a válságadók esetében nincs szó. Legfeljebb a luxemburgi bírósághoz fordulhat, mint bármely cég, amelyik szerint egy adott szabályozás ellentétes a közösségi joggal.
