Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta tegnap a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzése korlátozásának három évvel való meghosszabbításával kapcsolatos magyar kérést. Michel Barnier belső piaci biztos szerint alaposan mérlegelték valamennyi, a kérelemhez csatolt érvet, és arra jutottak, hogy a piacnyitás valóban súlyos zavarokhoz vezethetett volna a magyar földpiacon. Továbbra is fennáll a csatlakozáskori jelentős különbség a magyar és a nyugat-európai országok termelőinek jövedelemszintje, valamint a termőföldárak között, és a bizottság azt is figyelembe vette a döntésnél, hogy a gazdasági válság az uniós átlagnál jobban sújtotta az itteni termelőket. A mezőgazdasági reáljövedelmek 2009-ben mintegy 30 százalékkal csökkentek, míg az EU más tagállamaiban 12 százalékos volt az átlagos visszaesés. A helyzetet rontották a magyar termelők hitelhez jutási nehézségei is.
Az EB szerint Magyarországnak az eddigieknél eredményesebben kell kihasználnia a most kapott haladékot. Elengedhetetlen, hogy az ország haladást mutasson fel a mezőgazdasági piacok fejlődését befolyásoló intézményi tényezők, például a mezőgazdasági termelők hitel- és biztosítási lehetőségeinek javítása, a kárpótlási folyamat befejezése, továbbá a tulajdonjogokkal kapcsolatos jogbiztonság megteremtését célzó eljárások véglegesítésénél. Az EB határozatában emlékezteti Magyarországot azokra az előnyökre is, amelyekkel a külföldi tőke fokozott beáramlása járna a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint arra, hogy a külföldi beruházások a tőke- és know-how-ellátottság révén javítanák a mezőgazdaság termelékenységét. A bizottság javasolta, hogy hazánk mérlegelje a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos korlátozások fokozatos enyhítését a moratórium alatt.
A földtörvény módosításával kapcsolatos bizottsági előkészítő munka nem áll le a moratórium meghosszabbításával, viszont a haladék alaposabb előkészítésre ad módot, és beépíthető lesz a készülő hosszú távú agrárstratégiába is - mondta a Napi Gazdaságnak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Több idő marad a birtokviszonyok rendezésére - például az osztatlan közös tulajdonban lévő területek kimérésére -, de abban is bíznak, hogy az ágazat jövedelmi viszonyai is javulnak valamelyest ez idő alatt. A szaktárca továbbra is a kisebb, családi gazdaságok birtokfejlesztését, a fiatal gazdák indulásának elősegítését, illetve a demográfiai földprogram támogatását tartja elsődlegesnek. A jogi személyiségű társaságok földhöz juttatása továbbra sem cél - erősítette meg az államtitkár.
A moratórium meghosszabbítása egyetlen termelői csoport érdekét sem szolgálja igazán: ha a gazdasági társaságok, szövetkezetek vásárlását, haszonbérleti lehetőségeit megnehezítik, és ha a kisebb, forráshiányos gazdaságok vásárlását nem támogatják valamiképp, akkor csak a spekulációs célú pénzügyi befektetők nyernek a brüsszeli döntéssel - mondta lapunknak Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára. Szerinte akkor lenne értelme a hosszabbításnak, ha valamennyi termelő - a családi gazdálkodótól a szövetkezeteken át a gazdasági társaságokig - vásárolhatna termőföldet a moratórium ideje alatt. Így megoldható lenne, hogy például a komolyabb saját földtulajdonnal nem bíró, állattartással is foglalkozó gazdasági társaságok legalább a trágyatárolást vagy a szükséges takarmányozást megoldhassák. Ez utóbbi termelői kör számára lényegében az osztatlan közös tulajdonú földek jelentik a viszonylag tartósabb haszonbérletre való lehetőséget. E földek kimérésére jövőre alig 200 millió forint van a VM költségvetésében előirányozva.
