Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyi bizottság több mint tucatnyi (külön-külön benyújtott) módosító javaslattal alakítaná át a parlament előtt levő jogszabályokat. Amennyiben azt a mai szavazáson elfogadják, akkor alaposan megváltoznak a patikai liberalizációt felszámoló rendelkezések. A gyógyszerészeknek e szerint nem többségi, hanem 25 százalékos tulajdoni hányadot kellene elérniük, ráadásul ezt is a tervezett hatályba léptetési időpontnál három évvel később. Így a patikai tulajdon valószínűleg nem értéktelenedik el, és minden bizonnyal működési zavarok sem várhatók (a radikálisabb megoldás esetenként szinte biztosan interregnumot teremthetett volna a gyógyszertáraknál). A cél alighanem ez utóbbi lehet, hiszen más vonatkozásban cseppet sem puhítanák fel a törvényt. A jogszabály így tulajdonképpen bemerevítené a jelenlegi helyzetet (viszont legalább nem semmizné ki a piacon már jelen lévő befektetőket), amennyiben ugyanis a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének személyében vagy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen változás jövőre bekövetkezik, akkor életbe lép a 25 százalékos előírás. A változásnak pedig 2014. január 1-jét követően már a gyógyszerészek többségi tulajdonba kerülését kell kikényszerítenie. Amennyiben viszont (akár 2011-ben) már előállt ez a többség, akkor annak maradnia is kell. A türelem nem terjedne ki az offshore cégekre, ezeket ugyanis a gyógyszertár-tulajdonlásból a lehető legrövidebb időn belül ki akarják zárni. A határidő itt 2011. április elseje lenne.
A liberalizáció hatására 2006. december 31. után 618 új gyógyszertár létesült, ez a folyamat most minden bizonnyal leáll. Ehhez hozzájárulhat egy másik indítvány is, ami a láncok hosszát négy tagban szabja meg. A közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban tulajdonnal rendelkezők ugyanis tovább már nem vásárolhatnának (pedig általában ők bírnak akkora tőkeerővel, hogy ezt megtehessék). Az indoklás szerint számos uniós tagországban (Ausztria, Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Málta, Olaszország, Spanyolország) nem engedélyezett a gyógyszertárláncok kialakítása. A bizottság gondoskodna arról is, hogy pontosan követhetők legyenek a patikai tartozások. A gyógyszer-nagykereskedőknek kötelezővé tennék az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti nyilvántartás vezetését.
Javaslatot nem csak a patikákkal kapcsolatban nyújtott be a bizottság. A háziorvosnak biztosítanák azt a lehetőséget, hogy a betegével kapcsolatos információkat lekérdezze az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP). Mint rögzítik: ennek célja a betegutak irányítása és nyomon követése, a háziorvos kapuőri funkciójának támogatása, a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi ellátás megszervezése. Adatokat csak a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett szolgáltatásokról kap a háziorvos, amennyiben a biztosított ez ellen írásban nem tiltakozik. Persze erre a lehetőségre az OEP-nek fel kell készülnie, a tervezett hatálybalépés 2011. április elseje. A gyógyszergyártókat terhelő befizetési kötelezettség új rendszerének hatálybalépési időpontját a következő év eleje helyett 2011. március 1-jében határoznák meg, hogy "megfelelő felkészülési idő álljon az érintettek rendelkezésére".
A gyógyászati segédeszköz-gyártóknak úgy tűnik sikerült meggyőzően érvelniük. Az egyik javaslat szerint a házhoz szállítást nem minden esetben kell szakképzett személynek megtennie. A gyógyszerek házhoz szállításához igazított eredeti rendelkezés - ismerik el az indoklásban - túl szigorúra sikeredett. A gyógyászati segédeszköz-ellátás körében ráadásul a házhoz szállítás jóval kiterjedtebb, mint a gyógyszerellátásban. A gyógyászati segédeszköz-boltokban általában egy segédeszköz-tanfolyamot végzett (szakképzett) eladó áll a betegek rendelkezésére, aki nem képes a házhoz szállítás ellátására is. Ezt a módosítást egyébként külön KDNP-s képviselők is beadták.
