Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szombaton a szakszervezetek által szervezett demonstráción megtelt a Roosevelt tér. A résztvevők számát a szervezők pár ezerre, az MTI több százra becsülte. Annyi bizonyos, hogy számos szakszervezet és nemzetgazdasági, valamint közszférabeli ágazat - köztük a pedagógusok, rendvédelmi és egészségügyi dolgozók - képviseltette magát, és mondta el sérelmeit a három konföderáció - az Autonóm Szakszervezetek (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - által szervezett tüntetésen. A résztvevők többek között a közszféra jogbiztonságáért, a kiszámítható és igazságos nyugdíj-, illetve adórendszerért, a megélhetést biztosító bérért, valamint a társadalmi párbeszédhez való visszatérésért tüntettek, és a rendezvény végén kétoldalas petíciót adtak át a kormány képviselőjének.
Itt vagyunk, mert semmibe veszik jogainkat, és rólunk, nélkülünk döntenek - mondta Varga László, a SZEF elnöke. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a múlt heti OÉT-megállapodást követően azért tartották meg a tüntetést, mert szolidárisak a közszolgálatok dolgozóival: van 690 ezer kollégájuk, akiknek egyelőre semmit nem ígértek, csak azt, nem kapnak egy fillér béremelést sem, viszont elküldik őket. Fodor Rita, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke azt kifogásolta, hogy amit a magán-nyugdíjpénztári tagok 12 év alatt összegyűjtöttek, azt a kormány a költségvetési lyukak betömésére használja.
Reméljük, sikerül elérni, hogy a kormány a képviselői indítványokon keresztüli törvényhozástól és alkotmányozástól visszatér a jelenleg is hatályos alaptörvény által előírt ügymenethez és a munkavállalókat érintő kérdésekben az érdekegyeztetés bevett fórumaihoz, továbbá azt is, hogy erre még a költségvetés elfogadása előtt sor kerül a közszolgálati bérekkel és a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban is - mondta a Napi Gazdaságnak Borsik János, az ASZSZ elnöke. A magánnyugdíjakkal kapcsolatban úgy vélte, hogy a kabinet nemigen fogja meggondolni magát, mivel egyre inkább politikai szólamok, semmint érvek és számok alapján folyik a diskurzus a kérdésben. Azt viszont sérelmezte, hogy a végkielégítés-adónál a kormány ragaszkodik az Alkotmánybíróság előtt is támadott jogszabályhoz, miközben munkaadóként semmit nem tesz az újabb, jó erkölcsöt sértő szerződések megkötése ellen sem a költségvetési, sem az önkormányzati szférában, és a névhez kötött jogszabályalkotás révén tovább rombolja a társadalmi kohéziót.
