Három lehetőséget tud ajánlani az állam az októberi vörösiszap-katasztrófa által sújtott mezőgazdasági termelőknek. Amint azt Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) miniszteri megbízottja a tegnapi, devecseri gazdatájékoztatót követően a Napi Gazdaságnak elmondta, vagy amellett döntenek az érintettek, hogy az állam a katasztrófa előtti áron megveszi a földeket, vagy csereterületet ajánlanak fel számukra a Nemzeti Földalap kezelésében lévő területekből. De a gazdák beszállhatnak a területen létesítendő energiaültetvény létesítésébe is, ha a kármentesítést követően a saját földjükön szeretnék folytatni a gazdálkodást. A résztvevők szinte minden lehetséges megoldás részleteire kíváncsiak voltak: akadt, aki az iránt érdeklődött, hogy hektár szerinti vagy aranykorona-értéken venné-e, cserélné-e az állam a földet, és olyan is, aki arról tudakozódott, hogy ha vételre kerül sor, akkor a teljes földjét vagy csak az iszappal borított részt venné-e meg az állam. Közös tulajdont nem szeretnénk, ezért inkább a megosztás vagy a gazda összes földjének a megvásárlása jöhetne szóba - mondta lapunknak Szabó Csaba. A károsult termelők kártalanítását nehezíti majd, hogy mintegy 220 hektár esetében osztatlan közös tulajdonban lévő területet öntött el az iszap. A tulajdonosok felkutatása és egységes álláspontjának kialakítása szintén komoly kihívás lesz.
A devecseri polgármester által szervezett fórumon azonban közel sem volt ott valamennyi károsult, ezért a szaktárca több ilyen fórum szervezése mellett levélben is értesíti majd az összesen 126 érintettet. Ebből Szabó szerint 74 érintett tulajdonos, 28 a nem tulajdonos bérlő. A döntésre 30 napjuk lesz a termelőknek, ezt követően pedig gőzerővel megkezdődik a jogi ügyek rendezése annak érdekében, hogy a tavaszi munkakezdésre lezárják a kárenyhítési, kártérítési ügyeket - a kormányhatározat egyébként június 30-i határidőt ír le a kárenyhítési ügyek és a helyreállítás befejezésére.
Nem érheti hátrány a károsult termelőket - hangsúlyozta Szabó Csaba. Szavai szerint a katasztrófa előtt az elöntött mintegy 1000 hektárnyi területen átlagosan 500-700 ezer forintot ért egy hektár jó minőségű termőföld. A kártalanítási igények felmérésekor azonban nemcsak ezt, hanem a gépekben, termelőeszközökben esett károkat, a településeken tárolt készleteket, terményeket, a betakarítatlan termények értékét is számba veszik majd. Az előzetes becslések szerint többmilliárdosra tehető csak a mezőgazdasági területeket, termelőket érintő kár. Már most is érkeznek ilyen jelzések a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz, például a kolontári halastóban esett kárról, de jelentős, mintegy 360 millió forintos a kolontári tojásüzem kára is. Ott a tojáslégyártó üzem szinte teljesen tönkrement, és bár a tojáscsomagolóban esett károkat már helyrehozták, az továbbra sem könnyíti meg a vállalkozó helyzetét, hogy egyrészt a biztosító nem téríti a kárt, arra hivatkozva, hogy a káresemény nem szerepel a biztosítási szerződésben, másrészt az egészségügyi félelmek miatt nem veszik át az áruját. Ezek az élelmiszerek, de más devecseri vállalkozások termékei is biztonságosak - hangsúlyozta Szabó Csaba. Szerinte ugyanis az elöntött településeken működő egyéb vállalkozásoknak is komoly gondokat okoz ez a félelem, de az is, hogy a lezárt területekre nem hajthatnak be az áruszállító teherautók sem, így sokan kényszerülnek szüneteltetni vállalkozásaikat.
Szabó szerint az iszapkárosult gazdáknak nem kell bejelentkezniük igényükkel az agrár-kárenyhítési alaphoz, mivel igényüket a VM más forrásból biztosítja majd. A kárigényt azonban mindenképp jelenteni kell az illetékes hivataloknak a visszaélések megelőzése érdekében. Egyelőre az sem tisztázott még, hogy pontosan milyen forrásból vásárolhatja meg a földalap azokat a földeket, amelyek tulajdonosai az eladás mellett döntenek - az NFA költségvetési fejezetében erre ugyanis nincs elkülönített összeg. Érdeklődésünkre a miniszteri megbízott annyit mondott, először azt kell számba venni, hogy hány ilyen igény van, de biztos benne, hogy a kormány biztosítja a szükséges összeget.
