Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar élelmiszerek aránya az országban működő 12 meghatározó - három hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú - kereskedelmi lánc kínálatában meghaladja az 50 százalékot, sőt egyes termékkategóriákban (tálcás húsok, tojás) a kilencvenet is - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-ipari gazdaságtan tanszéke által a Hungaricum Szövetség megbízására készített felmérésből. A kutatók tíz, Magyarországon is előállítható termékcsoportnál vizsgálódtak az egyszeri mintavételen alapuló felmérés során a véletlenszerűen kiválasztott üzletekben. A vizsgált kategóriák közül kihagyták azokat, amelyeket a friss áru jelleg miatt csak hazai beszállítóktól vesznek a láncok. Összességében a vizsgált kategóriákban a magyarországi származási, előállítási helyű termékek aránya 76,4 százalék volt: a magyar tulajdonú láncoknál 10 százalékponttal több, míg a nemzetközi láncoknál 73 százalékos volt a részarány. A legkevesebb magyar terméket a diszkontláncoknál találták a felmérés időpontjában.
Az egyes termékkategóriák közül a friss áruk legnagyobb része magyar termék. A felmérésben a tojás 94,6, a tálcás sertéshús és tálcás baromfihús 98,3, míg a méz 87,3 százaléka volt hazai előállítású. A húskészítményeknél 80-90, míg a lekvár, illetve a zöldség-gyümölcs kategóriában vegyes volt a kép. A kutatók szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartásról, illetve a másodlagos élelmiszer-ellenőrzésről szóló jogszabályok erőteljesebb érvényesítése is csak korlátozottan alkalmas a magyar élelmiszeripar és -kereskedelem strukturális problémáinak kezelésére. A legtöbbet azzal segíthetne a kormány, a beszállítók legalább a környező államoknak megfelelő köz- és adminisztratív terhek mellett tevékenykedhetnének. Szükség lenne a fogyasztói tudatosság növelésére is - bár az elmúlt években kialakult már egy nagyjából 10 százalékra tehető fogyasztói kör, amely keresi a magyar termékeket és elfogadja a magasabb árat is, ha hozzáadott értéket érzékel.
