Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány teljesen átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét - jelentette be nemrégiben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár (képünkön). Jövőre a szociális segélyek és a - rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe lépő - bérpótló juttatás nélkül számítva mintegy 64 milliárd forint jut erre a célra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint első lépésként megszüntetik az alig egy éve működő Út a munkához programot. A tárca indoklása szerint arra még az eredetileg tervezett 116 milliárd forintnál (58 milliárdnyi bérköltség és a rát összege) is többet kell az idén költeni a korábbi várakozásokhoz képest jóval magasabb részvételi arány miatt. Októberig átlagosan havi 185 ezer állástalan kapott rendelkezésre állási támogatást, míg a rendszeres szociális segélyezettek száma 36 ezer körül alakult. Közcélú foglalkoztatás keretében átlagosan havi 90 ezer ember dolgozott. A rendelkezésre állási támogatásra 49, míg a közcélú foglalkoztatásra 73 milliárd forintot fizetett ki eddig az állam. Az NGM becslése szerint a költségek év végéig elérhetik a 145-150 milliárd forintot is. Ez részben az idei költségvetést terheli, míg a decemberi munkabérek már a 2011-est.
A jövő évtől elinduló Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja (NKP)alapvetően más lenne, mint az eddigi rendszer. A Napi Gazdaság érdeklődésére a tárca erről annyit közölt, hogy "az új rendszer alaposan átrendezi, egyszerűsíti és mind szakmai, mind pénzügyi szempontból követhetővé teszi a közcélú, a közhasznú és a közmunkaprogramok eddigi kusza rendszerét". Vagyis megszüntetik a három korábbi közfoglalkoztatási formát és elkülönült finanszírozásukat. A jövő évi költségvetésben a Munkaerőpiaci Alap keretén belül elkülönített 64 milliárd forintból csak az NKP bér- és járulék-, illetve a pályázó önkormányzatok dologi költségeit térítik. A rát helyébe lépő bérpótló juttatást, illetve a rendszeres szociális segélyt más forrásból biztosítaná az állam.
A szaktárca jövőre is legalább 300 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkanélküli részvételére számít a programban. Az NGM a rövidebb idejű, alapvetően részmunkaidős foglalkoztatás előretörésére számít. Becslésük szerint az érintettek több mint négyötöde legalább néhány hónapra bekerül a közfoglalkoztatásba.
Megszüntetik a rendelkezésre állási támogatást, helyette bérpótló juttatást adnának a munkaképes rászorulóknak - a rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzatok határozhatnák meg.
Az országos, többségében állami vállalatok által társfinanszírozott, többmilliárdos keretű közmunkaprogramok az új rendszerben is megmaradnak. A közfoglalkoztatási keretből a béreket és járulékokat, míg a munkaadói hozzájárulásból a dologi költségeket finanszíroznák. Újdonság, hogy 12 hónapos munkaidőkeretben működne, valamint az is, hogy a fontosabb területek között említi az önkormányzati, vízi társulati és állami csatornarendszerek rendbetételét.
