Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több tehenészet küzd napi likviditási problémákkal, amelyeket egyrészt a tej alacsonyabb felvásárlási ára, több megyében a feldolgozók fizetési késedelmei, illetve a takarmányvásárlási kényszer okoz - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának ülése után. Ugyan az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint szeptemberben országosan hat százalékkal, 75 forintra emelkedett a nyerstej termelői ára és év végéig további növekedés várható, a titkár szerint az idei első kilenc hónapban 70 forint körüli volt az átlagos felvásárlási ár, míg az EU 27-es átlag 31 eurócent körül mozgott.
Komoly gondban vannak azok, akik saját takarmánytermelésre rendezkedtek be. Az időjárás miatt nem tudnak elegendő mennyiségű és minőségű szálas és tömegtakarmányt behozni a földjeikről, ezért vásárlásra kényszerülnek. A tonnánkénti 45-50 ezer forintos terményár mellett ez nagy érvágás. A Bodrogközben szinte egyáltalán nem lehet megközelíteni a kukoricatáblákat, a Hajdúságban mindössze a termőterületek feléről, míg Győr-Moson-Sopronban alig tíz százalékáról tudták október végéig betakarítani a kukoricát. Egy átlagos évben ekkorra már a kukorica 70 százaléka a raktárakban van. A termelők bíznak abban, hogy a belvizes területeken a decemberi fagyokat követően talán rá tudnak menni a földekre, hogy ha rosszabb minőségben is, de legalább fel tudjanak szedni valamennyi takarmánynak valót.
Az sem javította a gazdaságok helyzetét, hogy a tavalyi demonstrációk hatására megígért plusztámogatás, a literenkénti összesen 22 forintos dotációnak csak a töredéke jutott el hozzájuk. Eddig mindössze literenként 5,5 forintot utalt át a szaktárca. A feldolgozók ugyanis ezekre a támogatásokra hivatkozva nem emelték érdemben a felvásárlási árakat idén. A tejtermelők azt is sérelmezik, hogy több, korábban elérhető támogatás felfüggesztését követően még mindig nincs rendelet arról, hogy pontosan mennyi is lesz 2010-ben a nemzeti kiegészítő tejtámogatás. Mivel ezt általában faktoráltatni szokták a termelők, így jelentős likviditási gondot okoz, hogy nem ismert a pontos összeg. Azt szintén megdöbbentőnek tartják, hogy közel egyéves előkészítés után még mindig nem jelent meg az EU 2008-as költségvetési maradványából Magyarországra és azon belül is a szarvasmarha-ágazat szerkezetátalakítására fordítható támogatásról szóló rendelet az igénybevétel feltételeivel. A VM által készített legutolsó tervezetben ráadásul az eredeti összeg fele-harmada szerepel - persze igen szigorú feltételek mellett.
A problémák és a gazdák futó beruházási, lízing- és forgóeszközhiteleinek egyre nagyobb terhet jelentő törlesztése miatt az utóbbi hónapokban megugrott a felszámolásra ítélt gazdaságok száma. Csak a választmányi ülésen négy nagyobb, 600-800 tehenes telep bezárásáról adtak hírt a termelők, de szinte minden megyéből több gazdaságot is említettek, ahol drasztikusan, akár felére-harmadára mérséklik az állományt. Ez pedig hosszabb távon még nehezebb helyzetbe sodorja a termelőket, mert így növekednek a működtetés költségei. Hosszabb távon pedig biztos a piacvesztés a hazai boltokban a megfelelő árualap hiánya miatt. A termelés visszaesése - szeptemberben már 20 százalékkal maradt el a felvásárolt mennyiség a 2008-astól - már eddig is munkahelyek százait követelte, azonban ha a trend folytatódik, akkor jövőre további 1500 munkahellyel lehet kevesebb az ágazatban.
