Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánnyugdíjpénztárak jelenleg 2840 milliárd forintot meghaladó vagyont kezelnek, ennek mindössze 2,15 százaléka volt június végén teljesen likvid eszközökben, készpénzben, illetve bankszámlapénzben. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke a siófoki pénztár-konferencián pénteken elmondta: ha a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. A pénztárak részvény-, jelzáloglevél-, sőt közvetlen ingatlanokba való befektetései zúdulhatnak értékesítendőként a piacra. Mindez pedig nyilvánvalóan komoly zavarokat okozhat majd. A Magyar Bankszövetség elnöke alighanem erre is utalt, amikor azt állította: akár teljesen le is állhat például a lakáshitelezés (Napi Gazdaság, 2010. október 15.).
Heim az állampapírpiacon 150 milliárd forinttal növekvő kínálati nyomást tart elképzelhetőnek, ami nyilvánvalóan az elvárt hozamok jelentős emelkedéséhez vezethet. (A kormány tehát a plusz adóbevételek egy részét alighanem az állam finanszírozásának drágulása miatt lehet majd kénytelen kiadni.) Oszkó Péter volt pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a befektetők számára az is nagyon fontos, mennyire likvid egy piac. Márpedig, ha a belföldi intézményi befektetőket egy ilyen ütés éri, az nem marad hatástalan a likviditásra sem. A belföldi állampapírpiacot 2009-ben tulajdonképpen a hazai intézményi befektetők tartották életben - emlékeztetett a volt pénzügyminiszter.
Oszkó a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is erős csapásként értékelte a mostani bejelentést. Az állami tb megnyitása előtt - fejtette ki - maguk is megvizsgálták, milyen hatású lenne, ha a korhatárt az akkor 52 év helyett (efölött léphettek vissza a magánpénztári tagok) 40 évben szabják meg, illetve egyáltalán nem korlátozzák ezt a lehetőséget. A modellek alapján a költségvetésnek 2015-ig jelentős többletbevétele származik a magánkasszákból visszaáramló összegekből, de 2018 után jóval nagyobb lyukak tátonganak rajta, az implicit államadósság pedig jelentősen megugrik.
A leendő nyugdíjakat veszélyezteti még, hogy jelenleg is egymillió feletti azoknak a száma, akik járulékot csak a bérminimum után fizetnek. Közülük pedig 700 ezerre rúg az önfoglalkoztatók tábora, akik a jelenlegi kormánytól jövőre teljesen szabad kezet kapnak (a szakmai bérminimum helyett elég a minimálbér után fizetniük). Az egykulcsos adó révén ráadásul bérkifizetés helyett jobban megéri a nyereséget osztalékként kivenni.
