Az államháztartás "maastrichti" hiánya 2009-ben a GDP 4,4 százalékára rúgott - derül ki a múlt pénteken közzétett KSH-elszámolásból. Orbán Viktor miniszterelnök még az elszámolás nyilvánosságra hozatala előtti este mindezt úgy kommentálta a TV2-ben, hogy "nem stimmel" a hiány, a tavalyi büdzsében szereplő 3,9 százalékkal szemben "mostani tudásunk szerint" 4,4 százalék volt a deficit, így az idei költségvetés kiindulópontja sem az, ami a törvényben szerepel. A különbözet jóval több mint százmilliárd forintot jelent, amelynek sorsát fel kell deríteni - tette hozzá a kormányfő.
A hivatalos felülvizsgálati adatokból kiderül, hogy az uniós támogatások elszámolásai és néhány állami és önkormányzati beruházás kiadása emelték fel 4,4 százalékra a mutatót. (Ezzel párhuzamosan csökkentették az idei és a 2007-es hiányt.) A 2009-es hiányszám félig már gazdaságtörténet lenne, ám a bázishatás révén befolyásolhatja a 3,8 százalékos idei hiánycél elérését. Több elemző cég már ezt megelőzően rámutatott, utóbbihoz még legalább 30-50 milliárdos korrekcióra lehet szükség - e felvetések kommentálását a nemzetgazdasági tárca elutasította az önkormányzati választások előtt. Múlt pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újfent megerősítette Brüsszelben, hogy a magyar kormány tartja az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycélt, ami egyben azt jelentheti, hogy a tárca kész a további korrekcióra.
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter szerint téves az a megközelítés, hogy a tavalyi eredményszemléletű hiányszám érdemi hatással lenne az idei folyamatokra, mint az MTI-nek elmondta: az idei költségvetés elkészítése nem az előző év költségvetési tervezetére épült. Nincs olyan ismeretlen tétel, amely most került volna elő és megváltoztatná az idei költségvetés viszonyszámait - hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter -, a normális eljárási rend része, hogy az év végi tényleges pénzforgalmi adatok ismeretében a következő év márciusában előzetes, szeptemberre pedig végleges eredményszemléletű számítás kerül nyilvánosságra. Előfordul, hogy technikai okokból - mit mikor kell elszámolni - a márciusi és a szeptemberi adat között eltérés mutatkozik (így volt ez 2009-ben is). Az idei évet még tehermentesítheti is - hívta fel a figyelmet Oszkó -, ha a tavalyi hiányszám változása azért következik be, mert az uniós statisztikusok bizonyos költségtételeket vagy bevételeket nem idénre, hanem tavalyra kérnek elszámolni.
