Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válságra az unió számos tagországában az elbocsátások mellett a különböző atipikus munkavégzési formák egyre szélesebb körben való alkalmazásával reagáltak a vállalatok. Ezek közül a legnépszerűbbnek a munkaerő-kölcsönzés bizonyult. Az atipikus formákat propagálók szerint e formák révén gyorsabban és hatékonyabban csökkenthető a munkanélküliség, és alkalmazásukkal egyszerűbb az inaktívak bevonása a munkaerőpiacra.
Ugyanakkor a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedtsége még hagy kívánnivalót maga után, uniós szinten is, mivel mind a munkaadók, mind a munkavállalók egy része bizalmatlanul fogadja ezeket. Bár a Business Europe adatai szerint 1996 és 2006 között 1,5 millióról 3,3 millióra nőtt Európában a kölcsönzött munkaerő létszáma, 2007-ben már 3,8 millió ilyen munkavállalót tartottak számon. Egy másik felmérés szerint azonban az európai munkaadók 45, míg a szakszervezetek 90 százaléka nem látta a gyakorlatban igazoltnak a rugalmas foglalkoztatás előnyeit - derült ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi nemzetközi tanácskozásán. Emellett azt vitatták meg, hogy hogyan lehet átültetni 2011. december 5-ig a nemzeti jogrendekbe a munkaerő-kölcsönzésről szóló európai uniós irányelvet.
