Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány a lakossági gyógyszerellátás teljes újraszabályozására készül, de úgy látják, ehhez hosszabb idő és az érintett szereplőkkel való érdemi egyeztetés szükséges. Az első lépés a szabad patikaalapítás felfüggesztése 2011. január elsejéig - ez már megtörtént -, a tervek szerint októberre készül el a következő szabályozás. Ilyen körülmények között némiképp meglepően Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke előadását azzal kezdte, hogy leszögezte: a kormányprogram kitűzte célként a patikai liberalizáció leállítását, nincs társadalmi felhatalmazással rendelkező politikai erő, ami képviselhetné a liberalizáció megtartását, így erről tulajdonképpen nincs is mit beszélni. Ezt követően azért érvelt is a liberalizáció ellen. Mint elmondta: alapvető gond, hogy a társadalmi feladatot jelentő gyógyszerellátást versenypiaci feltételek között kell végezni. Helyre kell állítani a hatékony állami fellépést. Ezzel együtt azt tartaná elfogadhatónak, ha a gyógyszerészek minimum 51 százalékos tulajdonjogát törvényesítenék, de közben meg kellene oldani a legolcsóbb generikus szerek értékesítésének támogatását, a gyógyszertári ügyelet finanszírozását is. Megjegyezte, hogy a méretgazdaságossági határ nő az árrés csökkenése és a forgalom átstrukturálódása miatt. Kifogásolta, hogy a szabad patikaalapítás hatására a gyógyszertári dolgozók szakmai összetétele kedvezőtlenül változott. A beteg ma - tette hozzá - 60 százalékban nem is találkozik gyógyszerésszel. Szót emelt a patikákban meghirdetett akciók, a forgalomnövelő kereskedelmi technikák (mint például ajándékozás) ellen. Mindezt szerinte be kellene tiltani. Működőképes etikai rendszerre van szükség, amihez kamara kell, kötelező tagsággal - nyomatékosította. Ha minden szereplő eltekint önös érdekeitől, akkor be kell ismerni: a liberalizációnak vannak előnyei is, ehhez azonban a beteg oldaláról kell nézni a kérdést - állította viszont Kinics László, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke. Mint sorolta: a korábbi évtizedekben súlyos problémát jelentő éjszakai és hétvégi ügyelet megoldódott, a gyógyszerhez jutás feltételei időben és térben javultak. A kamara - jelentette ki - mindig a tulajdonos gyógyszerészek érdekképviseletét látta el. A mai gyógyszertárvezetők (akik régebben nem juthattak volna erre a posztra) igen jó színvonalon kezdenek dolgozni. A szakemberhiány enyhült, sokan visszaáramlottak a patikákba, mert azok vonzóbbak lettek. A szakmai igényesség megnőtt, megszűnt a korábbi tespedtség.
Kinics nem látja azonban teljesen egyoldalúan a kérdést. A korlátok lebontása miatt nem a valós igényeknek megfelelő helyen jöttek létre patikák, ráadásul beindult egy sajátos üzletág. Általában gyógyszerészek agresszív "rányitással" (akár azonos épületben is) hoztak létre patikákat, melyeket eleve nem működtetni, hanem értékesíteni akartak. A kistelepülések gyógyszerellátását nem a liberalizáció tette tönkre - hangsúlyozta. A teljes korlátozás szerinte csak egy szűk gyógyszertár-tulajdonosi érdeket szolgálna. A magánkórházaknál ki merné azt mondani, hogy az orvos azért fogja fordítva a szikét, mert ott nem tulajdonos? - tette fel a kérdést Kinics. Van jó és rossz patikus, vannak jó és etikátlan befektetők. A szakember éppen ezért úgy véli, olyan információkkal kellene támogatni a törvényt, amelynek valós az alapja.
