Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meghallgatásra talált a kormányváltás óta lobbizó agrárérdekcsoportok kérése: Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára egy tegnapi agrárfórumon jelentette be, hogy a tárca kezdeményezi az áfatörvény módosítását. Kérdéses, hogy minden érdekcsoport jól jár-e a részleteiben lényegében egyáltalán nem ismert tervezett módosítással. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a tárca az alapvető élelmiszerek és a gabonafélék forgalmi adóját csökkentené. Információink szerint egyes, a VM javaslatának megalapozásához készített számítások szerint például valamennyi élelmiszer áfájának 25-ről 10 százalékra való mérséklésekor mintegy 200 milliárd forint esne ki a költségvetésből, és az első évben szerencsés esetben is legfeljebb 20-30 milliárd forint pluszbevétel keletkezhet a gazdaság fehéredéséből, illetve a forgalom bővüléséből. Egy ilyen mértékű áfacsökkentés mellett a piac tíz év alatt sem hozná be a kieső egyszeri 200 milliárdot. Arról már a tavaly nyári, szociális jellegű áfacsökkentés előtt is komoly vita volt, hogy mi tartozik majd a jelenleg is érvényes kedvezményes 18 százalékos körbe - a húsipar például kimaradt -, ráadásul számos abszurditás is született, például az egyes péksütemények áfakulcsának meghatározása. Azóta az is nyilvánvalóvá vált, hogy hiába az alacsonyabb kulcs, ez nem jelentett érzékelhető fogyasztóiár-csökkenést, lényegében két-három hónap alatt lenyelte a piac a kétszázalékos különbözetet.
Ezt már a tervezett intézkedés előtt jelezte a kiskereskedelem, miközben egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a korábbi 20-ról 25 százalékra emelni a többi élelmiszer áfáját, nem szerencsés intézkedés - mondta a Napinak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte legkevesebb tízszázalékos csökkentés kellene ahhoz, hogy a fogyasztók számára hosszabb távon is érzékelhető legyen az árakban az intézkedés. Mindennek persze csak akkor lenne értelme, ha szigorúbb APEH- és VPOP-ellenőrzéssel járna, mára ugyanis olyan mértékű a feketegazdaság az élelmiszer-kiskereskedelemben (is), hogy ennél kisebb áfacsökkentés nem érződne sem a fogyasztói árakban, sem a költségvetési bevételeken - tette hozzá a főtitkár.
Vámos becslése szerint az élelmiszer-kiskereskedelem éves forgalma 3300 milliárd forint körül lehet, ebből a mostani kulcsok alapján mintegy 600 milliárdnak kellene befolynia a költségvetésbe, de szerinte az év első felében nem teljesült ennek időarányos része. Persze az is kérdéses még, hogy egy nagyobb arányú áfacsökkentés mekkora költségvetési bevételkiesést jelentene, és azt el tudná-e viselni a takarékoskodásra kényszerülő állam.
Vámos szerint a tervezett csökkentés kapcsán a VM által javasolt, majd végül a költségvetést összeállító nemzetgazdasági tárca által is jóváhagyott új áfakulcs mellett a legnagyobb kérdés most is az lesz, hogy mi minősül majd alapvető élelmiszernek.
A Napi érdeklődésére a VM azt a tájékoztatást adta, hogy ebbe körbe szerintük a nyers húsok, a folyékony tej, a liszt és a kenyér tartozik majd. Vámos szerint ennél azért bővebb az alapvető élelmiszerek köre - ide sorolhatók többek között az étolaj, a cukor, a tojás, a friss zöldségek és gyümölcsök is.
