A szokásoktól meglehetősen eltérő formában hozta az érintettek tudomására a kormány, hogy mégiscsak hajlandó a szociális párbeszédre. Miután a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek egész nyár folyamán sürgették a kapcsolatfelvételt, és az érdekegyeztetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium levélben próbált javaslatokat gyűjteni az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működésével kapcsolatban, tegnap egy szűkszavú közleményben tudatta a szaktárca a sajtóval, hogy a kormányváltást követő első ülés szeptember 20-án lesz. Az eljárás furcsasága meglepte a szociális partnereket, valamennyi, a Napi által megkérdezett érdekképviseleti vezető - beleértve Gaskó Istvánt, a munkavállalói, illetve Zs. Szőke Zoltánt, a munkaadói oldal soros elnökeit is - arról számolt be, hogy csak a sajtóból értesült az ülésről, hivatalos meghívót lapzártánkig egyetlen szervezet sem kapott. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke megkésettnek és ügyetlennek nevezte a lépést az MTI-Eco szerint.
Így sem a helyszínről, sem a tervezett napirendről nincsenek publikus információk, ahogy arról sem, hogy a kormányt ki képviseli majd az ülésen. Ez utóbbi két kérdéssel, illetve az OÉT jövőjével kapcsolatos érdeklődésünkre a gazdasági tárca sajtóosztálya annyit közölt, hogy "a kormány az érdekegyeztetés rendszerét, az idei évben előttünk álló közös feladatokat tervezi megvitatni a plenáris ülésen". Az érdemi konzultáció fontosságáról szóló válasz szerint a részletek kidolgozását végzik a kormány szakértői. Ennek során figyelembe kívánják venni a társadalmi partnerek javaslatait, így a jövő heti plenáris ülésen várható eredményeket is.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke szerint konzultációs jellegű egyeztetés várható az érdekegyeztetés jövőjéről, illetve a következő féléves munkaterv összeállításáról - a kormánytól kapott tájékoztatás alapján. Az OÉT működésének átalakítása szerinte még nem aktuális, mivel a tavaly több mint 90 százalékos támogatottság mellett elfogadott törvénynek megfelelően februárban fejeződött be a részt vevő érdekképviseletek regisztrációja, azóta pedig mindössze két tavaszi ülés volt. Ezek során nem lehetett felmérni, hogyan működik az új jogszabály alapján a gyakorlatban a szervezet, így sokkal fontosabb lenne, ha az azonnali újraszabályozás helyett inkább az érdemi munkára koncentrálnának. Pénteken mindenesetre oldalülést tartanak a munkaadói szervezetek, ahol a fontosabb, megtárgyalásra váró témákat veszik majd számba. A kötelezőek - mint az adó- és járuléktörvények, a költségvetés, valamint a bértárgyalások - és a kormány által előterjeszteni szándékozott ügyek mellett mindenképpen fontos lenne az áthúzódó, de nagyon is fontos törvénytervezetekről - mint a munka törvénykönyve vagy a sztrájktörvény, illetve a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazás - is tárgyalni - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Szerinte az egyeztetést az OÉT-ről, a jogalkotásról és az alkotmányról szóló jogszabályok figyelembevételével rendszerszerűen kell működtetni. Gaskó Istán emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy azért kitérnének az elmúlt hónapok munkavállalókat is érintő, sajátos törvénykezési gyakorlatára is. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a párbeszéd megkezdése már pozitívum, de fontosnak tartja a mielőbbi érdemi tárgyalásokat.
