Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptemberben, a szarvasbőgéssel indul a vadászati idény. A vadásztársaságok, megyei kamarák a területbejárások és a bérvadászatra szóló foglalási adatok alapján közepes szezonra számítanak a nagyvadas területeken, míg az elsősorban az apróvadas alföldi vadászterületeken igen gyenge idény várható - mondta a Napinak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. A válság miatt 2009-ben 20 százalékkal kevesebb vendégvadász érkezett az országba, az ebből származó bevétel elérte a 4,5-5 milliárd forintot. Idén a szezon elejéig mintegy öt százalékkal nőtt a vadászati lehetőség iránti külföldi igény. Éves átlagban mintegy 25 ezer külföldi bérvadászt fogadnak a területek.
Az utóbbi években az 56 ezer, engedéllyel rendelkező magyar vadász egyre gyakrabban hódol szenvedélyének, 2010-ben már 1,5 milliárd forintos bevételt hozott a belföldi bérvadásztatás. A tapasztalatok szerint a hazaiak és a külföldiek is inkább a szabad területeken szervezett vadászatokat kedvelik, és a klasszikus módon szeretik elejteni, a vadaskerti hajtásokra inkább a kevesebb idővel rendelkező, gyors eredményt kedvelő, inkább az elejtett mennyiségre koncentráló vadászok jelentkeznek be. A különleges igények kielégítése sem okoz problémát, több helyütt is szerveznek például íjhasználattal hajtásokat.
A szarvasbőgés alatti vadászat továbbra is kurrens magyar áru: az eddigi visszajelzések alapján, ahol a nagyvadtörzsállomány megmaradt, ott már el is kezdődött az idény, valamennyi vadászatra előzetesen eladták a helyeket - mondta Pechtol. A vaddisznóhajtásoknál azonban még vannak kiadó helyek. A legnagyobb érdeklődés továbbra is az őzbakok iránt van. Sok helyütt - például Somogyban, Baranyában, Tolna egyes részein - a vadászat ellenére is túlszaporodott az állomány, főleg a vaddisznók. Évente országosan 80-100 ezer vaddisznó kerül terítékre, tíz éve ez még csak 30-40 ezer volt. Az apróvadas területek törzsállománya azonban folyamatosan csökkent az elmúlt húsz évben.
A tavaly 15 milliárd forintos árbevételt elérő ágazat árai mind a bérvadásztatásnál, mind az exportáraknál évek óta változatlanok, azonban a költségek - telepítés, etetés, vadkárfizetés, vadászterület bérleti díja, magaslesek, cserkelő utak, vadvédő kerítések készítése, karbantartása - sokat emelkedtek. A vadhús és trófea mellett élőállat-kivitel is van: elsősorban Nyugat-Európába szállítanak előnevelt fácánokat és - vérfrissítés céljából - évi 30-50 ezer, hálóval befogott mezei nyulat.
A vadászterületek fenntartását nem segíti az sem, hogy az országban működő négy-öt nagyobb vadfeldolgozó által kínált átvételi árak alacsonyabbak, mint 10-15 éve. A bérvadásztatásnál ugyanis a vadászok többsége csak a trófeára vagy az úgynevezett gereznára tart igényt, az elejtett vadak húsát többnyire a terület kezelője értékesíti.
