Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint az euróval szemben az év hátralévő részében nagyjából 270-285 között ingadozhat - állítja Horváth István, az UniCredit vezető közgazdásza. Az ennél gyengébb forint szerinte segítheti is a hazai gazdaságot: ösztönzően hatna az exportra termelő iparágakra (elsősorban a feldolgozóiparra), de segíthetne abban is, hogy meglévő itteni kapacitásaikat növeljék a nagyvállalatok, több működőtőke érkezzen. A stagflációs környezet egyébként is a költségek racionalizálása irányába terelheti a termelő vállalatokat.
Horváth úgy látja, hogy az export kiváló teljesítménye, az uniós transzferek konverziója (a fizetési mérleg rekordpozitívuma) erősítheti a forintot. A svájci frank terén azonban semmilyen, a devizahitelesek számára kedvező fejleményre nem számít a szakember. Szerinte a jelenlegi szinteken maradhat az árfolyam mindaddig, amíg a világgazdaságban bizonytalanság az úr és a kockázatkerülés ilyen magas szintű. A CIB-nél elmondták: a főbb devizaárfolyamok érzékenyen reagálnak a makroadatokra, a szabad források jelenleg inkább a biztonságosabbnak tűnő devizákat keresik az alacsony hozamok ellenére is, de a forint pozícióját a kormány intézkedései egyre erőteljesebben befolyásolhatják.
Az Erste Bank makroelemzője, Árokszállási Zoltán elismerte, hogy a hazai bankok portfóliójának minőségére kedvezőtlenül hat az erős frank, de ezzel kapcsolatban más kockázatot is lát: a magasabb hitelteher csökkenti a háztartások szabad forrásait, ami fékezheti az egész gazdaságot. A gyengébb szinten beragadó forint ráadásul az inflációs pályát is veszélyezteti. A kockázati étvágy romlása és az inflációs kilátások kedvezőtlenebbé válása pedig egyre valószínűbbé teheti a kamatemelést.
A növekvő magyar kamatszint általános vélekedés szerint még jobban visszaveti a hitelezést - tekintettel arra is, hogy tulajdonképpen csak forintban adósodhatnak el a háztartások -, ezáltal pedig a fogyasztást. Persze a kihelyezések növekedését éppenséggel a források nagysága sem támogatja, márpedig Horváth szerint a banki források mértéke nem bővül számottevően a közeljövőben. Ez most csak azért nem okoz komolyabb gondokat, mert a vállalati és a lakossági hitelkereslet is rendkívül gyenge. Kérdés, hogy a növekedni látszó lakossági megtakarítások hogyan alakulnak majd az egyelőre nem ismert 2011-es adóváltozások nyomán, illetve hogy az államháztartás finanszírozási igénye mennyi forrást von el 2011-ben a privát szférától.
