Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hónapokban lassú emelkedésnek indult a tej hazai termelői és feldolgozói átadási ára is, miután a 2008 óta tartó, európai tejválság hatására kontinensszerte csökken a tejtermelés, és a Nyugat-Európában már a kiskereskedelmi fogyasztásban is érzékelhető növekedés egymást erősítő hatása egyre jobban érvényesül. A termelők és a feldolgozók további áremelkedést valószínűsítenek, ám az még kérdéses, hogy mindez megjelenik-e a fogyasztói árakban is, vagy azt a csekély hazai vásárlóerő miatt inkább lenyeli a kiskereskedelem.
A júniusi, átlagosan kilogrammonként 67 forintos termelői árak augusztusra 70-76 forint közé emelkedtek, azonban a hazai árakat leginkább befolyásoló azonnali piacon ennél magasabb, 30-32 eurócentes árak alakultak ki - ráadásul itt sem zárható ki a további drágulás, mivel a keresletnövekedés várhatóan év végéig kitart. Az mindenesetre bizonyos, hogy az előrehozott támogatások mellett tartósan 75 forint körüli átlagos ár kellene ahhoz, hogy valamelyest kompenzálja a termelők 2009-es veszteségeit - mondta a Napi érdeklődésére Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. A további áremelkedésben szerepe lehet az európai vásárlóerő növekedése mellett annak is, hogy a második félévben egyébként is kisebb a megtermelt tej mennyisége, és egyik pillanatról a másikra nem lehet drasztikusan növelni a termelést, még új jószágok beállításával sem.
A spot piacról jellemzően exportra megy a nyerstej, elsősorban Olaszország kereslete nőtt az utóbbi hónapokban, de felzárkózóban van Románia is.
Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke szerint a hazai kereskedelmi láncok az utóbbi időben - a korábban lekötött fix árú és mennyiségű importkontingensek kifutásával és a piaci áremelkedés, valamint a gyenge forintárfolyam hatására - megpróbálják az olcsóbb magyar termékekkel ellátni a fogyasztókat, azonban a termelők és feldolgozók szerint is irreális rendeléseket adnak le. Amíg az első félévben csak heti 10 tonnára szólt a rendelés, addig most heti 60 tonna árura lenne szükség - mondta az elnök. Szerinte mindezzel csak az a gond, hogy amíg a korábbi szerződésekben legfeljebb csak ár szerepelt, de fix mennyiség nem, és nem is volt tervezhető az értékesítés, addig most elvárják a feldolgozóktól is, hogy minimális áremelés elfogadása mellett rúgják fel a tervezhető működést szolgáló exportszerződéseket. Ezt pedig nyilván nem fogják megtenni sem a termelők, sem a feldolgozók, hiába fenyegetőznek egyes láncok - az általános tartalmú szerződésekre hivatkozva - kötbérfizetési kötelezettségekkel - véli az elnök. A legnagyobb feszültség az UHT-tejeknél és a trappista sajtoknál van: az előbbiből például csak az első félévben 30 százalékkal nőtt 2009-hez képest a Szlovákiából és Csehországból származó import. Szerinte egyébként érdemes lenne most új alapokra helyezni ezeket a szerződéses kapcsolatokat is, tekintettel a jövő évi szerződésekre. Az elmúlt hetekben ugyanis már sikerült egy 4-6 százalékos feldolgozói átadási áremelést elfogadtatniuk a hazai kiskereskedelmi láncokkal, de előfordulhat, hogy szeptemberben újabb 4-8 százalékos emelést próbálnak majd keresztülvinni a láncoknál. Kovács szerint ezt a tartós nyugat-európai kereslet mellett a takarmányárak miatti bizonytalanság indokolhatja.
