Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszország nehezen bevehető, főleg a nagyvárosi, fizetőképes kereslettel is rendelkező régiókban igényes piaccá vált az utóbbi évtizedben, ahová csak komoly előkészítés és ráfordítás mellett tud szállítani a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar. A kilencvenes évek teljes piaci kivonulása után most már nagyon nehéz visszajutni a magyar termékekkel. Csak 2006-ban sikerült aláírni egy öt évre szóló - és siker esetén újabb öt évre meghosszabbítható - keretmegállapodást az orosz társtárcával.
Csak a régi márkanevekből már nem lehet megélni, kihalóban van ugyanis az a nemzedék, amelyik még emlékszik ezekre - véli Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének, valamint az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Több magyar húsipari vállalkozásnak is sikerült betörnie egyes termékekkel erre a piacra: exportál magasan feldolgozott szalámikat a Pick, baconszalonnát és szeletelt bacon termékeket a Pápai Hús 1913 Kft., valamint baconszalonnát a Kapuvári Hús is. Ennek ellenére még mindig nem lehet jelentős mennyiségről beszélni.
A növekedésnek az orosz piac védelmében komoly szerepet játszó állat-egészségügyi előírások változásai és erre hivatkozva az exportengedélyek felfüggesztése mellett gátja az is, hogy a jelentősebb volumen előállításával is problémáik vannak a magyar cégeknek. Egy-egy exportcél, város, régió, a boltokba kerülést egyengető partner megválasztásában segítség lehet az élénkebb gazdaságdiplomácia. Eddig ugyanis jellemzően egy-egy üzletember-találkozó, élelmiszer-ipari és agrárkiállításon való megjelenés támogatásában merült ki a közvetlen kormányzati segítség, a legtöbb, jelenleg is exportáló vállalat önerőből - önálló helyi képviselet vagy a forgalmazásra alapított vegyesvállalattal, jelentős marketingbüdzsével - valósította meg a piacra lépést.
