Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megszüntetné azt a helyzetet, hogy a biztosítóegyesületek esetében nincs tényleges, felelősséget vállaló tulajdonos. A felügyelet most szakmai egyeztetésre kiadott vitaanyaga ezért azt javasolja, hogy a jelenleg működő egyesületek alakuljanak át egy új, számon kérhető jogi formában működő szervezetté.
Az anyag - kimondatlanul - a MÁV Általános Biztosító Egyesület példáját elemzi, amikor megmutatja: az egyesületekben jogilag ugyan a tagok a tulajdonosok, de ha pótbefizetésre kerül sor, akkor cserben hagyják a saját egyesületüket. Egyes vélemények szerint a hazai jogszabály félrefordításából ered a hiba - a hazai biztosítási szektor felépítésekor szövetkezetek helyett egyesületek kerültek a joganyagba, s így a "végső garantőr" személyének hiánya rögzült a jogszabályokban. A vitaanyag kifejti, hogy egy gazdasági társaságnál a tulajdonos nyúl a zsebébe, ha gond van a céggel, de az állam mint "végső garantőr" nem jó megoldás, mivel felelőtlenné teszi a menedzsmentet.
A PSZÁF javaslata szerint a kisebb biztosítóegyesületeknek kölcsönösségi biztosítóvá kellene alakulniuk. Ezek felosztanák a tagok között a kárt, majd beszednék a rájuk eső részt. Ha a tagok nem fizetnének a kárral arányos díjat, akkor a szolgáltatás lenne kisebb. A PSZÁF szerint ha a kölcsönösségi biztosító tagjainak száma vagy díjbevétele túllépne egy előre rögzített nagyságot, akkor kötelezően át kellene alakulnia szövetkezetté vagy részvénytársasággá. További korlátozás lenne, hogy felelősségbiztosítással, így kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással sem foglalkozhatnának a kölcsönösségi biztosítók. Azok esetében, amelyek meglévő egyesületből alakulnának át, ezt a lehetőséget nyitva hagynák.
