A jegybank minden lehetséges fórumon, már jóval a válság előtt figyelmeztetett a devizahitelezés veszélyeire, ám sem a politikai döntéshozók, sem a bankok nem foglalkoztak ezzel - mondta Simor András, az MNB elnöke az Álomcsőd című könyv bemutatóján. A kötet tíz interjút tartalmaz a válságot döntéshozói pozícióban megélt gazdasági szereplőkkel.
Simor kifejtette: a jegybank hibás, mert nem volt képes elég hangosan kifejezni magát, hogy meghallják, de a monetáris hatóságnak nem voltak és ma sincsenek eszközei arra, hogy megakadályozza a devizahitelek térnyerését. Az MNB-nek egyetlen eszközként gyakorlatilag csak az alapkamat áll rendelkezésére ahhoz, hogy elérhesse két célját, az ár- és pénzügyi stabilitást. Emiatt viszont az irányadó rátát nem csak az infláció kordában tartására kell, hogy használja, ami nehezebben átlátható monetáris politikához vezet.
Ezért szükséges, hogy az MNB-nek legyen szabályozási jogköre, makroprudenciális eszközökhöz tudjon nyúlni. Ezek viszont jelenleg a kormány és a parlament kezében vannak - tette hozzá az MNB elnöke. Ha lettek volna ilyen eszközök a jegybank kezében, biztos, hogy fellépett volna a devizahitelezés elterjedése ellen, de azt továbbra sem tudják, hogyan lehet korlátozni a fogyasztási hitelek térnyerését.
A jegybankot több kritika érte azért, hogy 2008 októberében, a 300 bázispontos kamatemelés idején nem volt elegendő devizatartaléka és ezért képtelen volt interveniálni a forintpiacon. Az MNB elnöke szerint ez nem igaz, a tartalék GDP-arányosan mérve hasonló mértékű volt, mint a környező országokban - a gondot az államadósság jóval magasabb szintje okozta.
