Tegnap változatlanul, 5,25 százalékos szinten hagyta a jegybank monetáris tanácsa az alapkamatot; az ülésen ez volt az egyetlen javaslat - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón. A tanács az elmúlt hónap eseményeit tekintette át, annak ellenére, hogy hét végén megszakadtak az IMF-fel, illetve az EU-val folytatott tárgyalások - hangsúlyozta Simor. A piaci események péntekig nem változtak jelentősen, de a hét végi történések miatt növekedésnek indulhatnak az országkockázati felárak, volatilissá válhat a forint árfolyama, ezért folytatják az uniós források piacra vezetését: ez hozzávetőlegesen 2,5-3 milliárd euró körül lehet idén.
A tárgyalásokon részt vettek az MNB szakértői is, elmondták véleményüket a jegybankot érintő, illetve egyéb kérdésekről, beleértve a költségvetést - mondta el lapunk kérdésére Simor. Sajnálattal vették tudomásul, hogy kútba estek a megbeszélések, de ezenkívül az elnök ezt nem kívánta kommentálni, megjegyezte viszont: fontosnak tartja, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési konszolidáció iránt, de ez ne csak rövid távú intézkedésekből, hanem strukturális reformokból is álljon. A jegybank nem hiszi, hogy a bankadó meghiúsíthatja a megállapodást a nemzetközi szervezetekkel, bár fenntartásokkal vélekednek róla. Rövid távon ugyan segíti az államháztartást a különadó, ám hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat, drágítja a hitelfelvételt és sérti a növekedést. A bankadó nem a pénzintézeteket, hanem a gazdaság egészét sújtja - tette hozzá Simor.
A reálgazdasági folyamatok kedvezően alakultak, beleértve az inflációt is - tért rá az eredeti témára az MNB elnöke. A piacon negatív meglepetésként értékelték a júniusi fogyasztói árindexet, ám az MNB más állásponton van: a maginfláció fél százalékponttal lassult, széles körben érzékelhető az árcsökkenés, a feldolgozott élelmiszerek és az ipari cikkek esetén defláció volt. A meglepetést a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása okozta, de ez egyrészt bázishatásokkal magyarázható, másrészt erre a májusi időjárás miatt számított is az MNB. Összességében tehát alacsonyabban alakult a fogyasztói árindex, mint amit a legutóbbi inflációs jelentésében várt a jegybank, ráadásul júliusban beszakad a drágulás üteme, mert az áfa kikerül a bázisból. Ezt azonban árnyalja - véli Simor -, hogy a forint árfolyama a korábbi várakozásokhoz képest kedvezőtlenebb irányba mozgott.
Az ipari termelés és a külkereskedelem szintén jól teljesített májusban, az exportértékesítések tovább növekedtek, az ipari cikkek iránti kereslet már belföldön is tudott növekedni. Inflációs szempontból a versenyszféra bérei jól alakultak, és megindult a foglalkoztatás bővülése is. Ám a reálgazdaság is kockázatokkal néz szembe: a második félévben a megszorító intézkedések miatt lassulhat az európai konjunktúra, ami Magyarország exportlehetőségeit is csökkenti. A kedvező reálgazdasági kilátások ellenére, ha a kockázati felárak tartósan megemelkednek, az az irányadó kamat megemelését teheti szükségessé - összegezte a jövőbeli kilátásokat Simor.
A piaci elemzők korábban úgy számoltak, hogy idén még egyszer kamatot vág a jegybank, ám a tárgyalások megszakadása megváltoztatta véleményüket. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint semmi esély sincs idén a csökkentésre, a kérdés inkább az, hogy elkerülhető-e a szigorítás. Ha a cds-árfolyamok és az állampapírhozamok tartósan megugranak, nem zárható ki az emelés - véli a szakértő. A jegybank jelenleg kivár, az átfogó reformokról a kormány kezében van a döntés. A tárgyalások megakadása nem strukturális kérdés - Magyarország képes a piaci finanszírozásra -, inkább bizalmi jellegű. Jövőre azonban várhatóan megkezdődik a kamatemelés Európában és az USA-ban is, ami majd szűkítheti az MNB mozgásterét - figyelmeztetett Suppan.
A következő hónapokban megmaradhat a bizonytalan környezet, az IMF-megállapodás hiányában a piac vélhetően nagyobb árfolyam- és hozamkilengésekkel reagál a különböző hírekre - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Fontos kérdés, hogy a piac mennyire tudja majd tolerálni a lazább fiskális politikát. Jelenleg népszerűek a magasabb hozamot biztosító állampapírok, ami segíti a hazai eszközöket is. A szakértő szerint az MNB csak a legvégső esetben nyúl kamatemeléshez, ehhez pánikszerű forint- és állampapír-eladásokra lenne szükség.
