Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem ment bele tegnapi expozéjában a beterjesztett gazdasági és pénzügyi törvény részleteibe Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ezt a képviselők pótolták az általános vitában. A korábban megszokotthoz képest egyébként viszonylag sok képviselő jelent meg: általában húszan-harmincan vannak egy általános vitán, tegnap viszont legalább hatvanan voltak az ülésteremben, többségük ellenzéki.
A bizottsági vélemények és a vezérszónoki beszédek során több gócpont is kialakult a csomag kritikáját illetően. Ezek egyike az adórendszeren kívüli jövedelem szabályozását érintette: Gúr Nándor szocialista képviselő szerint ezzel cselédsorba kényszerítik a háztartásbeli munkát végző embereket, ezer forint regisztrációs díjért cserébe. Ugyanezt hangsúlyozta Szekeres Imre, az MSZP vezérszónoka is: ezek az emberek semmilyen biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkeznek majd, így egészségügyi és nyugellátás nélkül maradhatnak. (Előbbit a 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével lehet megszerezni.) A kifogásokra Hargitai Miklós, a KDNP vezérszónoka, a számvevőszéki bizottság alelnöke úgy reagált, hogy akkor, amikor az országban kétmegyényi munkanélküli van, minden munkát meg kell becsülni.
Több szónok is súlyos problémának tekintette a kormány 98 százalékos végkielégítési adóját és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást is, amely lehetővé tenné az állami intézményeknél és állami tulajdonú cégeknél a jó erkölcsbe ütköző juttatások megadóztatását. Veres János volt pénzügyminiszter az alkotmánymódosítást tartotta példa nélkülinek és felháborítónak, az LMP-s Scheiring Gábor pedig azt mondta: ha problémát jelentenek a túlzott végkielégítések, akkor az ezt szabályozó törvényeket kell megváltoztatni, mert ez az, ami a jó erkölcsbe ütközik. Hargitai szerint a "gazemberrendszert" szeretnék a 98 százalékos adóval megszüntetni.
Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka délelőtt leginkább régi ellenzékiként viselkedett, amennyiben felszólalása túlnyomórészt az előző kormány szapulásával telt. Délután azonban egy sajtótájékoztatón megjegyezte: a kormány nem zárkózik el attól, hogy a 98 százalékos adó alá eső végkielégítések kétmillió forintos határát felemelje. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 3,4 millió forintos javaslatára reagált ezzel a budapesti ötödik kerületi polgármester.
Veres János egy a kormány által készített kimutatásra hivatkozva azt mondta: a társasági adó kedvezményes kulcsának kiterjesztése rossz számításon és légből kapott becsléseken nyugszik, valójában a kormánynak fogalma sincs, milyen hatása lesz a módosításnak. Arról nem is szólva, hogy a módosítás valójában nem a kis cégeknek kedvez, hiszen 50 millió forint feletti adóalappal nem a kis és mikrocégek rendelkeznek; az alacsony kulcs eddig vehető igénybe jelenleg, ezt emelik fel 500 millióra. Ez nem baj - tette hozzá Veres -, csak akkor be kellene vallani, hogy a nagy cégeknek kíván kedvezni a kormány.
A számítást szerette volna lapunk megszerezni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ám ez nem sikerült. Így csak annyi tudható, hogy az adókulcs leszállításával 25 milliárd forint fehéredést - ez valamivel kevesebb mint a teljes társasági adóbevétel öt százaléka -, emellett 44 milliárd forint bevételkiesést várnak. A fehéredést valószínűleg utólag kalkulálta be a kormány, legalábbis Matolcsy több ízben is 70 milliárd forint kiesésről beszélt. A miniszter szerint 250 ezer céget érint kedvezően az intézkedés.
