Noha az elmúlt héten folyamatos volt az ár- és belvíz elleni védekezés, a naponta átszivattyúzott több millió köbméter víz és a kánikula ellenére a vízügyi szakemberek szerint sok helyütt június végéig eltart majd ez a munka: 240 ezer hektár nyílt belvizes elöntés és mintegy 700 ezer hektár művelhetetlen földterület volt a maximum, a hétvégén már "csak" 176 ezer hektárt borított víz, ebből 88 ezer hektár szántót. A helyzetet nehéz pontosan felmérni, akadnak helyek, ahol év eleje óta folyamatos az elöntés és benőtte a gyom, alatta azonban víz csillog. Az állatok szálastakarmány-ellátása is veszélybe kerülhet, főleg az árvíz sújtotta északi országrészekben, ahol belátható időn belül nem szárad ki annyira a talaj, hogy kaszálni lehessen.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) június hetedikei határszemléje idején 164 ezer hektár szántót borított belvíz - 22 ezer hektárnyit pedig árvíz öntött el -, leginkább Borsodban, Szabolcsban, a Hajdúságban és a Jászságban. Ez a várható kipusztulás miatt többszörös kárt jelent a termelőknek: figyelembe véve a minőségi vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek és a művelés költségeit is, hektáronként legalább 100 ezer forint csak emiatt a veszteség. Lassan ott tartanak a termelőink, hogy irigylik azokat, akik hozzá sem tudtak fogni a vetésekhez - mondta a Napi érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Becslések szerint a tervezett tavaszi vetéseket hozzávetőleg 100 ezer hektáron nem tudták elvégezni, Békésben volt olyan gazda, akinek áprilisban munka közben beragadt a sárba a vetőgépe és azóta sem tudták kihúzatni. A kukoricát 1,12 millió hektáron, a tervezett terület 93 százalékán tudták elvetni a termelők - derül ki az MGSZH adataiból -, de a májusi hideg miatt fejletlenebbek a szokásosnál a növények.
A károk az idő múlásával egyre súlyosabbak lesznek: egyrészt a levegőtlen talajok, a növényvédelem elmaradása és a gyomosodás okozta hozamkiesés, illetve minőségromlás miatt, másrészt több helyütt komoly terméskiesést, illetve többletköltséget okoz, hogy a májusi vihar megdöntötte a szántóföldi növényeket. Ahol nem vitte ki a víz, ott elfogadható állapotban van a gabona, a korai árpafajták már kezdenek sárgulni, és a repcének is jót tett a csapadék. Az őszi árpa betakarítható termésátlaga 4,5 tonna lehet hektáronként, a tavaszi árpáé pedig 3,5 tonna körül alakul majd. Az őszi búza becsült termésátlaga 4,5 tonna hektáronként - tájegységenként jelentős szórással. Összesen mintegy négymillió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák - mondta Bedő Zoltán, a MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a múlt héten az MTI-nek -, ez elegendő lesz a belföldi szükséglet kielégítésére, valamint mintegy 1,5 millió tonnás exportra.
A piaci kilátások nem biztatók. Világszerte esik az étkezési búza ára, mivel több jelentős termőterületről is jobb termést várnak a tavalyinál, miközben a válság miatt csökken a fogyasztás és a kereslet is. Magyarországon mindezt az is súlyosbítja, hogy még mindig több mint egymillió tonnás a tavalyról itt maradt készlet - egyrészt a kereslethiány, másrészt a felvásárlói kör likviditási problémái miatt. Több érdekképviselet is azt ajánlotta a tagjainak, hogy lehetőség szerint még májusban ajánlja fel ótermésű búzáját és árpáját intervencióra, mert jelenleg ez a legjobb lehetőség, amivel az ősszel már csak korlátozottan lehet élni.
Áremelkedés nem várható: májusban az étkezési búza termelői ára nem érte el a tonnánkénti 30 ezer forintot, ami maga után húzza a malmi termékeket is, a finomliszt ára 50 forint kilogrammonként, utoljára 2007 elején volt ilyen alacsony. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) prognózisa szerint a csökkenés még nem állt meg, ezért is sürgeti több érdekképviselet is olyan kedvezményes állami hitelkonstrukció kidolgozását, amely lehetővé teszi, hogy a felvásárlók hosszabb távra megvehessék a szükségleteiket fedező gabonamennyiséget. A termelői likviditást és a kárenyhítést az is segítené, ha a kormány idén is elérné, hogy az uniós agrártámogatásokat előre hozva, már októberben kifizethesse.
