Már május közepén látszott, hogy az agrárkár-enyhítési alap idei befizetései nem fedezik sem a vihar-, sem pedig a belvízkárokat. A kormány ezért arra készül, hogy a rendszer teljes újragondolása mellett felülről megnyissa az alapot, és lehetőség szerint a törvényben előírtnál többet fordítson a kárenyhítésre - válaszolta kedden a Parlamentben Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára Gőgös Zoltán (MSZP) napirend előtti felszólalására. Több mint 240 ezer hektárt borít víz, amelyből 112 ezer a szántó, és további mintegy 700 ezer hektár van erősen átnedvesedve. Ugyan a kárfelmérés egyes helyeken már megkezdődhetett, még nem döntött a kormány arról, mekkora összeggel töltené fel pótlólag az alapot. Közben az egyes termelői szervezetek és érdekképviseletek folyamatosan teszik közzé becsléseiket a károkról és az elmaradt hozamok miatti bevételkiesésről. A Magyar Agrárkamara azt kéri a kormánytól, hogy a banki extra adóból befolyó bevételből 20 milliárdot fordítsanak e célra, tolják ki a termelői befizetések határidejét és tárgyaljanak a bankokkal a gazdálkodói hitelek költségmentes átütemezéséről, valamint a VM nyilvánítsa vis maior sújtotta területté az ország egyes részeit.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnap tárgyalt a visegrádi országok környezetvédelmi minisztereivel a ma kezdődő tanácsülés előtt Luxemburgban az árvízvédelmi feladatokról. Szóba került az EU-s kárenyhítési alap segítségének igénybevétele is. Emellett a kabinet tárgyal majd az Európai Bizottsággal is, hogy idén is előrehozva fizethessék a SAPS-támogatásokat, valamint előlegként folyósíthassák a gazdák likviditásának javítása érdekében a kárenyhítési kifizetéseket. Elhalasztjuk az agrárkár-enyhítési hozzájárulás befizetési határidejét - tette hozzá az államtitkár. Ehhez föl kell mérni és dokumentálni a károkat. A termeltetési szerződéseket kötött cégeknek is figyelembe kell venniük a vis maior eseményeket - jegyezte meg Ángyán. Az elmúlt hetekben több cég is megkereste a szaktárcát ezzel kapcsolatban.
