Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozásokat érintő intézkedések többségével és az állami önkorlátozással egyetértettek a Napi által megkérdezett munkaadói érdekképviseletek, de kockázatokra, feszültségforrásokra is figyelmeztettek. Évek óta ez az első program, ami kiadáscsökkentés mellett beruházásélénkítést és foglalkoztatásbővítést célzó elemeket is tartalmaz, a hiánycél betartása mellett, egyértelműen támogatjuk - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Iparkamara elnöke. Kockázatokat lát viszont a bankadóban: bevezetésével a vállalkozások finanszírozása nehezebbé válhat és kétséges a nemzetközi fogadtatása is. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hasonlóképp vélekedett, hozzátéve, ismerni kellene a részleteket is, például az adó alapját. Pozitívum, hogy a kormány bevonja majd a pénzintézeteket a szabályozás kialakításába, és megfontolásra alkalmasnak tartja, hogy a cégfinanszírozásban a válság alatt is aktívabb bankok pozitívabb elbírálást kapjanak - mondta Parragh. Az szja-változásnál az adójóváírás kivezetésénél lát problémát, mivel az bérfeszültségeket kelthet a gazdasági társaságoknál.
Az uniós források átcsoportosítását gazdaságélénkítésre, a költségvetési beszerzési stopot és a bértömeg-gazdálkodás bevezetését, az adományozás áfamentességét, az szja-rendszer átalakítását, a társasági adó változását, a minimálbér adómentességének megszüntetését, a beruházási engedélyek csökkentését és a bürokrácia leépítését egyértelműen kedvezőnek tartották az érdekképviseletek, a kis adók eltörlésével kapcsolatban már óvatosabbak voltak. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke szerint ha az iparűzési adó vagy a rehabilitációs hozzájárulás benne lesz, akkor csak üdvözölni tudják az intézkedéseket. Az ÁFEOSZ-nál fontosnak tartották a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok bevezetését, mivel így lélegzethez juthatnak a magyar élelmiszer-ipari szereplők - tette hozzá Zs. Szőke.
A társasági adónál sokkal jobban ösztönözné a foglalkoztatást a munkaadói járulékok csökkentése, ami a Fidesz választási programjának még része volt - mondta a Napinak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A bankadóval kapcsolatban egyrészt hibásnak tartotta az indoklás alapját, másrészt túlzottnak tartja a 200 milliárdos elvárást, ami megroppanthatja a pénzügyi szektort. Szerinte a devizaalapú lakáshitelek megszüntetése a forinthitelek drágulásával járhat, az árverezési és kilakoltatási moratórium pedig a jelzálogalapú hitelezést lehetetleníti el. A Széchenyi kártyával kapcsolatban veszélyes is lehet, ha az állam ilyen mértékben átveszi a kkv-finanszírozást - tette hozzá Rolek. A kockázat abban áll, ha az állami kamattámogatás megtartása mellett a megemelt összegű konstrukció folyósítása kikerül a bankok hatásköréből. A minimálbér adómentességével kapcsolatban szerinte is érdemes átgondolni a kivezetés módját, mert az alacsony keresetűeknél reálkereset-csökkenéssel járhat.
Az eddigi kormányokhoz hasonlóan ismét a közszférán akarnak spórolni - mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Ha a tervezett bértömegcsökkentés bércsökkentést jelent, akkor mintegy 100 ezer lakáshiteles család kerül nehéz helyzetbe, ha pedig leépítést tervez a kormány, akkor az állampolgárok is rosszul járnak az ügyek lelassulása miatt. A végkielégítések különadója egyelőre értelmezhetetlen, és alkotmányossági aggályokat is felvet szerinte. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke szerint ismét a munkaadókat támogatja a kormány. Hiányolta a határidőket, végiggondolatlannak tartja a minimálbér megadóztatását és kifogásolta, hogy a kormány megkerülné az egyeztetéseket az érdekképviseletekkel. A kormánynak nincs joga a munkavállalással kapcsolatos jogszabályok egyoldalú módosításához, így törékennyé válhat a munkabéke - figyelmeztetett Borsik.
