Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alsó hangon akár 500 milliárd forintra is rúghat az a konszolidációs igény, amely az állami cégeket érintheti - a kérdés csak az, hogy szabad-e a cégeket konszolidálni, ugyanis az adósság elengedése felelőtlen gazdálkodásra ösztönöz a jövőben is.
Minden kormányváltási évben esedékes az állami cégek konszolidációja, ugyanis ilyenkor az új kormány tiszta lappal indíthat, ráadásul az elődjét okolhatja az állami cégek veszteségeiért. Láthatóan az új kormány is valami hasonlóra készül, az eddigi nagy csontvázkeresési akció mindenesetre főként erre utal. Az állami cégek körében komoly konszolidációra kerülhet sor, bár akadnak szakértők, akik szerint alaptétel lenne, hogy az állami cégek kitermeljék működési költségeiket.
Csak a MÁV adósságállománya 225 milliárd forintra rúg, ebből 148 milliárd forint államilag garantált. Arra semmi remény nincs, hogy a veszteségesen működő államvasút kitermelje a hitelállomány fedezetét, tehát a vasút részleges konszolidációjára minden bizonnyal sort kell keríteni az év vége előtt. Más a helyzet a főváros közlekedési cégével: a BKV adósságállományát 60 milliárd forintra becsülik, amiből 15 milliárd mögött áll állami garancia, ám épp a távozó Bajnai-kormány állapodott meg a BKV többletfinanszírozásáról a főváros vezetésével - ehhez a költségvetés az idén 17 milliárd forintot biztosít, a többit a fővárosnak kell kigazdálkodnia. A kormánynak még az önkormányzati választások után sem lenne érdeke a BKV teljes konszolidálása, ugyanis azzal azt üzenné Budapest új vezetésének, hogy nyugodtan követhetik az elődök gyakorlatát, vagyis eladósíthatják a céget, az állam majd úgyis segít. Ráadásul a főváros költségvetése a következő önkormányzati ciklus végére, amint kifutnak az uniós pénzekből folytatott beruházási programok, szufficitbe fordulhat. A közlekedési cégek közül a frissen államosított Malév is konszolidálásra szorul, állami kezességgel biztosított hitelállománya 24 milliárd forintra rúg. Ugyanakkor a Népszabadság értesülése szerint a cég konszolidálása mellett - a távozó és az új kormány szakértőinek egyetértésével - az állami vagyonkezelő a Malév csődbe engedésén gondolkodik.
A parlament hétfőn szavazott az állami vagyontörvény módosításához benyújtott módosító javaslatokról: e szerint a törvény szerint - amint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyez - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. alaptőkéjét a jelenlegi hatvanmilliárdról százmilliárd forintra emelnék, persze szintén költségvetési forrásból. Az imént számba vett lépések együttes vonzata az egész évre tervezett 872 milliárd forintos hiánycél 57 százaléka.
Az 500 milliárd forintos konszolidáció a GDP két százalékára rúgna - vagyis a 3,8 százalékos hiánnyal szemben 6 százalék körüli deficitmutatót jelentene -, ami túl van a piac által várhatóan elfogadható 5-5,5 százalékos mértéken. Ugyanakkor a konszolidáció nem gerjeszt hitelkeresletet, nem jár állampapír-kibocsátással és bár egy lépésben nőne az államháztartási hiány, de ez inkább számviteli kérdésnek tekinthető, ami nem feltétlenül járna komoly piaci reakcióval. A konszolidációs lépésekre viszont decemberig egész biztos vár a kormány, amikor - az elfogadott, feltehetően hiteles 2011-es, a konvergencia-program által kötelezetten háromszázalékos hiánycélú költségvetéssel a háta mögött - már a piacokat sem befolyásolja érdemben a GDP egy-másfél százalékára rúgó többlethiány.
