Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megértjük, hogy a most felálló kabinetnek számos sürgős és fontos feladata van, azonban az egyre türelmetlenebbé váló szakszervezeteket megnyugtathatná egy rövid időn belül megszülető szándéknyilatkozat arról, hogy a kormány szeretné folytatni az érdekegyeztetést - mondta a Napi érdeklődésére Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte a folytatáshoz komoly társadalmi érdek fűződik. Borsik szerint a nemzeti konzultáció rendszere politikai kategória, az OÉT azonban - mivel egységes parlamenti támogatással elfogadott törvény biztosítja a működését - már jogi kategória, aminek nincs alternatívája, se civil, se egyéb szervezet. A törvény tavalyi elfogadását követően volt rá lehetőség, hogy az érdek-képviseleti reprezentativitás igazolásával újabb szervezetek is beléphessenek a tanácsba. A folyamat lezárult, és tudomásom szerint nincs jogorvoslati eljárás ezzel kapcsolatban, így nem látom értelmét annak sem, hogy újranyissák ezt a lehetőséget - tette hozzá Borsik.
Az már a kormányprogramból kiderült, hogy a munkaadókkal szívesen egyeztet a kormány, amennyiben azonban a nemzeti együttműködés rendszerébe az OÉT-et is beleértik, akkor akár még jó is lehet egy esetleges változtatás - mondta a Napinak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Ha a Matolcsy György által sejtetett változtatások erősebb OÉT-et, középszintű érdekegyeztetést - amibe a vagyongazdálkodás mellett a Munkaerő-piaci Alap irányító testületét, de a regionális fejlesztési bizottságokat is beleértik - jelentenek, csak üdvözölni tudják az átalakítás szándékát. Abban bíznak, hogy a kormányzati elképzelések nem olyanok, mint amit a kormánytisztviselők jogállásának megváltoztatásával vagy a vagyongazdálkodás átalakításával kapcsolatos törvényjavaslat sejtet. Utóbbi esetében ugyanis erősen kifogásolható, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságát úgy alakítaná át a kabinet, hogy teljesen megszüntetné a civil kontrollt, és a jövőben sem a szakszervezetek, sem a munkaadók, sem pedig a pártok nem delegálhatnának tagot a felügyelőbizottságba.
Túlélt húsz évet és nem kötődik egyetlen kormányhoz sem, ez máris két olyan ok, amiért érdemes lenne változatlan formában tovább működtetni az OÉT-et - mondta Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke. Szerinte nem lenne szerencsés az OÉT-törvény reprezentativitással kapcsolatos részét megváltoztatni, mivel az már kimerítené a politikai beavatkozás fogalmát és hiteltelenítené a testület munkáját. Az érdekegyeztetés konzultációs kontrollja fontos jelzés lehet a kormányzatnak. Antalffy szerint kérdés, hogy az új kormány túl tud-e lépni azon, hogy korábban az egyik szakszervezet választási megállapodást kötött az egyik párttal.
