Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A már lezárult helyi bérmegállapodásokon az MSZOSZ még nem végleges összesítése alapján kis túlzással ahány cég, ágazat, annyiféle megállapodás született. A közúti dolgozóknál nem is volt idén se tárgyalás, se emelés - a dolgozók megkapták a tavalyi prémiumukat és a munkáltató többnyire az adó mértékével növelte a cafeteriakeretet. A költségvetési szférába tartozó szociális dolgozóknál csak a bértábla szerinti soros előrelépők fizetése emelkedett, és a 13. havi bér kompenzációját kapták meg a dolgozók. Az állam nem vállalta át a cafeteria adóját, így a szociális dolgozók többsége 4500 forintos melegétel-utalványt kap. A ruha- és textiliparban több céget is állami támogatással mentettek meg a csődtől - itt a szakszervezetek szerint a 3,9 százalékos inflációt vették alapul a munkaadók, így 3,9-4,5 százalékos differenciált emelésekre került sor. Az építőiparban országosan kötelező ágazati kollektív szerződés részeként bértábla rögzíti a minimálisan kötelező béreket - ezek a szakmunkáshiány miatt évek óta magasabbak, mint a minimálbér és a garantált szakmai bérminimum összege - ezen az idén nem változtattak. Az ágazatban az adóval csökkentett értékű étkezési jegy a legjellemzőbb béren kívüli juttatás.
A villamosenergia-iparban az OÉT-megállapodást vették alapul: a bruttó 160 ezer forint alatt keresőknél átlag 4,1 százalékos volt az idei növelés, az alacsony keresetűek ezt differenciáltan kapták. Itt jellemzően átvállalták a cafeteria adóját a cégek. A kereskedelemben a munkaadók 80 százaléka megtartotta a béren kívüli juttatásokat és többségük az adóterhet is átvállalta. A mezőgazdaságban az átlagos alapbéremelés mértéke 3-5 százalék között mozgott, ez alig mozdít valamit a szektor dolgozóinak átlagosan bruttó 100 ezer forintos, de inkább az alatti fizetésén. A munkaadók többsége megszüntette a béren kívüli juttatásokat, ahol pedig mégis adják, csak az adóval csökkentett összeget.
